Levéltári Közlemények, 3. (1925)

Levéltári Közlemények, 3. (1925) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Mályusz Elemér: A szlavóniai és horvátországi középkori pálos kolostorok oklevelei az Országos Levéltárban : első közlemény / 100–191. o.

126 1>H. MÁLYUSZ ELEMÉR ordinis in dicto nostro regno Hungarie existencium" előterjesztett kérésére az 1376 aug. 27-i oklevelet. (L. 1. sz. a.) Hártyán, zöld pecsétről függő kettős pecsét töredékével. — Átírt L? !. Ferdinánd 1553 július 6. Bécs. (Dl. 32.808. Csáktornya, nr. 3.) 3. Dl. 32.809. (Csáktornya, &• %•) 1406 április 15. Zsigmond király „fráter Georgius prior generali« fratrum lieremitarum ordinis sancti Pauli primi heremite" kérésére átírja és megerősíti a Dl. 32.807-t. (L. 2. sz. a.) Hártyán, díszes „S" kezdőbetűvel; rózsaszín-kék selyemfonálról függő pecsétje hiányzik. 4. Dl 32:811. (Csáktornya, nr. 4.) 1420 október 8. „in castro nostro Tschakentornia". „Nos Hermannus Cilié, Segorieque comes etc." fiai hozzájárulásával „quandam possessionem nostram Sinkoleh vocatam in continua vicinitate claustri fratrum lieremitarum sancti Pauli primi heremite sub titulo nominis beatissime virginis Marie prope castrum nostrum Tschakentornia construeti sive fundati habitam et existentem", az ott levő jobbágyokkal együtt, minden tartozékaival „item nmneribus colleetis sive censu cum decimis bladi et vini ae exaccionibus vinearum ab eisdem colonis dicte ville exigi consuetis" a nevezett kolostornak adományozza. Továbbá kiveszi „ipsam villám ab omni exaccionis gravamine, nostra et nostro rum officialium omnia iura et iurisdicciones in ipsum claustrum et fratres heremitas" ruházva. Viszont a szerzetesek kötelesek hetenként három misét mondani, és pedig hétfőn „pro mortuis", pénteken „in memóriám passiónis domini nostri Iesu Christi" és szombaton „de beata virgine". Hártyán, zöld-sárga selyemről függő pecsét töredékével. — Átírja és megerősíti I. Ferdinánd Bécs, 1553 július 6. Dl. 32.812. (Csáktornya. nr. 9.) 5. 1448 február 25. „Nos Fridericus dei grácia comes Cilié, Ortivipurgie, Zagorie etc. dominusque Turre insnle Mura et Drawa castro-