Levéltári Közlemények, 3. (1925)

Levéltári Közlemények, 3. (1925) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Mályusz Elemér: A szlavóniai és horvátországi középkori pálos kolostorok oklevelei az Országos Levéltárban : első közlemény / 100–191. o.

102 DR. MÁLYUSZ ELEM Kft fecta, pleno sensu, mente integra consideravimus et intelleximus ex instinctu Spiritus sancti, quod bonum et salubre est commutare transsitoria pro perpetuis et temporalia pro eternis, quare nos legavimus, donavimus et assignavimus quandam vineam Lipouech vocatam intra metas possessionis nostre Bakowa vocate absque omni terragio montis et qualibet exaccione, immo contulimus, dedimus perpetue et irrevocabiliter possidendam, tenendam pariter et habendam claustro sancti Benedicti de Heremo et per consequens priori ac fratribus presentibus et futuris in eodem deo famulantibus, ita tarnen, quod si fratres mei non eonsenserint et in processsu temporis esset divisio inter me et fratres me.os, extunc prefatam vineam non possint alienarc vei auf erre a claustro predicto, sed loco' eiusdem reeipiant consimilem vineam in porcione mea. In euius rei ratificacionem seu firmitatem sigillum nostrum pendens duximue apponendum. Datum in Roholcha feria sexta proxima post resurreccionem domini anno domini M' CCC"

1

" LXXV. Hártyán, piros-bordó sodrott selyemről függő, szélein töredezett viaszpeeséttel. 6. Dl. 32.763. (Bakva, nr. 3.) 1406 június 20. Kőrös. Ciliéi Hermann „regnorum Dalmacie, Croacie, Sclavonieque banus" előtt pünkösd oktáváján „in sede Crisiensi" megjelennek „Ladislaus pauper studens et Nicolaus filii Petri de Iwelouch orphani" s felmutatják Zsigmond királynak Buidián 1406 jún. 2-án kelt oklevelét, amely szerint a nevezettek panaszt emeltek, hogy Iwelouch nevű, Kőrös megyében fekvő birtokukat Beryn-i Péter fia Domonkos és társai felkérték az uralkodótól azon a címen, hogy ők hűtlenség folytán elveszítették azt. Mivel a panaszosok azt állítják, hogy ők nem követtek el hűtlenséget, „nee tempore congregacionis generalis alias per fídeles nostros reverendum in Christo patrem dominum Eberhardum episcopum Zagrabiensem, necnon viros magnificos Johannem de Maroth, banum Machpviensem, Ladislaum Fanch de Gordoua et Paulum Bissenum de Ezdege qlim predictorum Dalmacie, Croaeie et Sclavonie regnorum nostrorum bános, item Martinum Ders tunc regni Hungarie vicepalatinum ex nostre maiestatis speciali mandato in dicto regno nostro Sclavonie