Levéltári Közlemények, 2. (1924)

Levéltári Közlemények, 2. (1924) 1–4. - ISMERTETÉSEK - Mayer Béla: Házi Jenő: Sopron szabad királyi város türténete. I. rész, 1. kötet. Oklevelek 1162-től 1406-ig. Sopron, 1921. 2. kötet. Oklevelek és levelek 1407-től 1429-ig. Sopron, 1923. / 172–183. o.

ISMERTETÉSEK 181 át, is vette (II. k. 243., 245. sz. Hasonló eset 1425-ben is; II. k. 313., 334. sz.). 1429-ben Zsigmond király a soproniak­nál kerestetett egy bizonyos királyi parancslevelet, mely a város levéltárából elő is került s tokba zárva és lepecsételve a királyhoz küldetett (II. k. 459., 464. sz.). Nemcsak levéltár-, hanem jogtörténeti szempontból is igen jellemző a következő eset. Körmöcbányán viszályok dúltak; Ebum Mátyást nem akarták a városi tanácsba be­választani, mert bizonyos jelentős pénzösszegről nem tudott volt elszámolni, amint arról a város följegyzései („in re­gistro seu libro civitatis") tanúskodnak. A kir. altárnok­mester előtt Mátyás tagadta ezt, nyugtákkal védve igazát s állítva, hogy a városi könyvbe hamisítás útján került az őt terhelő adat. Az altárnokmester erre elrendelte a könyv elégetését s a hamisítással vádlottakat fej- és jószágvesz­tésre ítélte. Fellebbezés folytán a király elé került az ügy, aki más városok tanácsának meghallgatása után úgy dön­tött, hogy Ebum Mátyás nyugtái a városi könyvet nem cáfolhatják meg, tehát ez nem égetendő el, a vádlottak pedig fölmentetnek (II. k. 337. sz.). Említését találjuk a győri, majd a vasvári káptalan levéltárának (conservatorium) is (I. k. 329. sz., II. k. 107. sz.). A királyi levéltárral legfeljebb az ezt ezidőtájt kezelő királyi kápolnaispánnak (comes capelle regis), Vilmos egri prépostnak, szereplése hozható kapcsolatba. 1358-ban előtte történik egy birtokosztály s e birtokra vonatkozó régibb oklevelek érvénytelenítése (I. k. 184. sz.). Tartalmi szemlénk végére érve, néhány szót kell szól­nunk magáról a kiadásról. El kell ismernünk, hogy dr. Házi Jenő e tekintetben is érdemes munkát végzett, az értékes anyagot olyan kiadásban tette közzé, mely általában véve a szigorúbb követelményeknek is megfelel. A szövegközlés a hűség benyomását teszi. A latin szövegek közreadásánál a kiadó az Akadémia legújabb szabályzatát vette irány­adóul, attól mégis néhány pontban (mint például a -ti szó­tag -d-nek való írásában) eltér, amire nem lett volna szük­ség. Nagyobb baj, hogy a regestákba, melyek ügyesen és szabatosan vannak megszerkesztve, itt-ott hibásan megfej­tett dátum csúszott bele. Így az I. k. 148. és 149. sz.-ban jan. 22. helyett jan. 17., I. k. 205. sz.-ban jún. 5. h. jún. 4., II. k. 5. sz.-ban aug. 17. h. szept. 14., II. k. 36. sz.-ban júl. 4. h. júl. 3., II. k. 46. sz.-ban ápr. 20. h. ápr. 13., II. k. 56. sz.-ban febr. 15. h. febr. 16., II. k. 214. sz.-ban jan. 30. h. jan. 31., II. k. 234. sz.-ban júl. .2. h. jún. 11., II. k. 342. sz.-ban febr. 12. h. febr. 11., II. k. 370. sz.-ban aug. 25. h.

Next

/
Thumbnails
Contents