Levéltári Közlemények, 2. (1924)

Levéltári Közlemények, 2. (1924) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Fekete Lajos: Török iratok a gr. Zichy-család birtokában / 70–85. o.

TÖRÖK IRATOK A GR. ZICHY-CSALÁD BIRTOKÁBAN Sí A bejlerbe] a címzetteket sürgős vizsgálatra utasítja és ha a kajáriak igénye jogos, megelégedésükre szolgáló ítéletet kér számukra. Kelt 1059 zilkáde harmadik harmadában, Budán, keresztény időszámítás szerint 1649 nov. 26. és dec. 5. között, mikor vezir Güzel Sziavus, a későbbi nagyvezér volt a budai bejlerbej. Az 5. számú oklevél az isiztulni belgrádi szandzsákbej, kádi és alajbej szokásos megszólítása után közli Kajár rajainak a díván elé terjesztett panaszát, hogy a Tót Mihály, Kis István és Már György biztatására visszatelepedett falu népének tizenkét ház alapján kivetett dzsizije-adóját a rovok húszra, majd huszonkettőre emelték. A bejlerbej jogosnak találja a panaszt, elrendeli, hogy a legutóbb rájuk rótt két dzsizije terhét vonják le a kajáriak válláról s azt más, fizetőképes falukra hárítsák. Kelt 1055 dzsemari-ül evvel (dzcma i-ül evvel) utolsó harmadában (1655. júl. 14—23), vezír Szári Kenan pasa budai bejlerbejsége idejében. A 6. számú oklevél — egy bejlerbeji bujuruldu

4

" — a végek harcának egy mozzanatáról emlékezik meg. A kajáriak azt panaszolták el a buduni diván előtt, hogy a határmenti török gázik

41 katonaruhába öltöznek, hogy a katona- és hajdud

42-bandákat megfékezzék, emezek pedig — szintén megtévesztés végett — 'iszlám ruhát vesznek magukra. Kölcsönösen ruhát cserélt két csapat Kajár mellett egymásra talált. A falu népe valahogyan árulás gyanújába esett ós ezért a budai divántól kért oltalmat. A bejlerbej utasította Isztulni belgrád szandzsákbejót, kádiját és eminjét (neveiket nem •adja, meg), hogy az ügyet vizsgálják felül és ha a csete-paté a kajáriak „tudta és beleegyezése nélkül" folyt le, védjék meg őket a zaklatások ellen. Kelt 1055. év dzsemázi-ül achir (dzemádi-ül ahyr) 22. napján (1655 júl. 16-án). — A ki40 Bizonyos iratok — többnyire pasaiak vagy szandzsákbejiek, elvétve szultániak — biijaruldun&k nevezik magukat. A név onnan ered, hogy az oklevél közepén a fordulatnál ez a kitétel áll: bujuruldu, bujurduk ki, bujurdum ki („parancsoltatott, parancsoltuk, parancsoltani, hogy ...") Ez a kifejezés ugyan a fermanban is előfordulhat, de ennek nem képezi integráns részét. A legtöbb bujuruldu a dispositio után így záródik: deje bujuruldu („mondván, parancsoltatott")- Utolsó szava ügyes kjátib keze alatt olvashatatlan, de szép vonal-kombináció. A pasai bujuruldu túrája vagy az első sorok kezdetére dől, vagy az oklevél végén látható, mint aláírás. Hitelességét pecséttel szokták erősíteni. 41 Gázi: a hit harcosa. Az iszlám hívei a hitetlenek ellen minden háborút vallási szempontból fogtak fel s katonáit a hit harcosainak nevezték. A szokásos kitétel: gázi kardaslarimiz (gazi qardaslarymyz: gázi-testvéreink) jellemzi a tisztikar és legénység viszonyát. 42 A török szövegben is „qa^ana ve hajdúd esbabi*. A „hajdúd" alatt a török nyelv ma is rablót ért. Levéltári Közlemények. 6