Levéltári Közlemények, 2. (1924)
Levéltári Közlemények, 2. (1924) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Fekete Lajos: Török iratok a gr. Zichy-család birtokában / 70–85. o.
74 DR. FEKETE LAJOS túra (túrra) alakjában ezután is emelte az oklevél díszét és hitelességét; csakhogy ezóta nem csupán a központban, hanem a kitüntetett helytartóságok szókhelyein is rajzolták, azaz kiadták. 6. A fermánnak és berátnak ezen feltűnő külső ismertető jele, a túra, a szultán címeinek rövid összevonásából keletkezett. Stilizált alakja a hódoltság korában már teljesen kialakult. Rajzolója nem küzd határozatlansággal, szövege nem ingadozik, mint száz évvel azelőtt; a túra vonalai biztosan és szabályosan hajlanak minden példányon. Ámbár III. Ahmed kora (1703—1730.), az Ahmed Refyq által találóan „tulipános időknek" (lale devri) 18 nevezett korszak önmagát jellemzően sok cicomával sallangozta fel a túrát, 17 ez a túlhajtott dísz utóbb lekopott s az így megtisztult túra arányaival és méreteivel ugyanaz, amit már a hódoltság korában látunk. Korszakunk túrájának hajlott vonalai között a következő szöveg rejtőzik: 18 El sultan 19 N han, ibn el sultan N han, ibn el sultan N han, muzaffer da f ima (esz szultán N chan, ibn esz szultán N chan, ibn esz szultán N chan, imtuzaffer dájmá); jelentése: N. szultán chán, (aki) N. szultán chánnak a fia, (aki viszont) N. szultán chánnak íia: mindig győzedelmes. A szöveg tehát a fiú, apa és nagyapa nevével határozza meg a mindenkori uralkodót. A szultáni túra alapja a hosszúkásra szabott papírlapnak majd a közepére szokott kerülni, a papirosnak körülbelül negyedrészét foglalja el, a felette és az invocatio alatt levő hely tisztán marad. Közvetlenül alatta kezdődik a szöveg. Az oklevél ezen része a szultáni túra számára tartatván fenn, idők folyamán az a szokás fejlődött ki, hogy minden hivatalos iraton legalább az oklevél felső harmadrészét, néha a kétharmadát 20 üresen hagyták. A szultáni túra pótolja a pádisah összes címeit; mondjuk ez a „kisebb cím". A „nagyobb címet" — értem alatta a szultán kormánya alatt élő összes országok, illetőleg tarto16 Ahmed Refik: Lále devri, Isztambul, 1331. 17 Mittheilungen aus Bosnien und der Herzegovina, Wien, 1894; hasonmás 1127/1714-ből. 18 A török történelmi társulat folyóirata: Tarih-i otmani endzümeni medzmu c asy, Isztambul 1334, 110 1. 16 Az arabos szerkesztésű szöveg — a török nyelv természete ellenére — a rangot, állást jelző szót a tulajdonnév elé helyezi; százados használat következtében a nyelvben meghonosodott ez a sorrend, de csak a „szultán" szóval kapcsolatosan. Személynév elé helyezve uralkodót, szultánt jelent, személynév után (csak női név után) azt a jelentést kapja, mit az európai nyelvekben (az arab eredetű) „szultána" fejez ki; 20 Nemz. Múzeum törzsanyaga.