Levéltári Közlemények, 2. (1924)

Levéltári Közlemények, 2. (1924) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Fekete Lajos: Török iratok a gr. Zichy-család birtokában / 70–85. o.

74 DR. FEKETE LAJOS túra (túrra) alakjában ezután is emelte az oklevél díszét és hitelességét; csakhogy ezóta nem csupán a központban, ha­nem a kitüntetett helytartóságok szókhelyein is rajzolták, azaz kiadták. 6. A fermánnak és berátnak ezen feltűnő külső ismertető jele, a túra, a szultán címeinek rövid összevonásából kelet­kezett. Stilizált alakja a hódoltság korában már teljesen kialakult. Rajzolója nem küzd határozatlansággal, szövege nem ingadozik, mint száz évvel azelőtt; a túra vonalai biz­tosan és szabályosan hajlanak minden példányon. Ámbár III. Ahmed kora (1703—1730.), az Ahmed Refyq által találóan „tulipános időknek" (lale devri) 18 nevezett korszak önmagát jellemzően sok cicomával sallangozta fel a túrát, 17 ez a túlhajtott dísz utóbb lekopott s az így megtisztult túra arányaival és méreteivel ugyanaz, amit már a hódoltság korában látunk. Korszakunk túrájának hajlott vonalai között a következő szöveg rejtőzik: 18 El sultan 19 N han, ibn el sultan N han, ibn el sultan N han, muzaffer da f ima (esz szultán N chan, ibn esz szultán N chan, ibn esz szultán N chan, imtuzaffer dájmá); jelentése: N. szultán chán, (aki) N. szultán chánnak a fia, (aki viszont) N. szultán chánnak íia: mindig győzedelmes. A szöveg tehát a fiú, apa és nagy­apa nevével határozza meg a mindenkori uralkodót. A szultáni túra alapja a hosszúkásra szabott papírlap­nak majd a közepére szokott kerülni, a papirosnak körül­belül negyedrészét foglalja el, a felette és az invocatio alatt levő hely tisztán marad. Közvetlenül alatta kezdődik a szöveg. Az oklevél ezen része a szultáni túra számára tar­tatván fenn, idők folyamán az a szokás fejlődött ki, hogy minden hivatalos iraton legalább az oklevél felső harmad­részét, néha a kétharmadát 20 üresen hagyták. A szultáni túra pótolja a pádisah összes címeit; mondjuk ez a „kisebb cím". A „nagyobb címet" — értem alatta a szultán kormánya alatt élő összes országok, illetőleg tarto­16 Ahmed Refik: Lále devri, Isztambul, 1331. 17 Mittheilungen aus Bosnien und der Herzegovina, Wien, 1894; hasonmás 1127/1714-ből. 18 A török történelmi társulat folyóirata: Tarih-i otmani endzümeni medzmu c asy, Isztambul 1334, 110 1. 16 Az arabos szerkesztésű szöveg — a török nyelv természete elle­nére — a rangot, állást jelző szót a tulajdonnév elé helyezi; százados használat következtében a nyelvben meghonosodott ez a sorrend, de csak a „szultán" szóval kapcsolatosan. Személynév elé helyezve uralkodót, szultánt jelent, személynév után (csak női név után) azt a jelentést kapja, mit az európai nyelvekben (az arab eredetű) „szultána" fejez ki; 20 Nemz. Múzeum törzsanyaga.

Next

/
Thumbnails
Contents