Levéltári Közlemények, 2. (1924)
Levéltári Közlemények, 2. (1924) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Szekfű Gyula: A házi, udvari és állami levéltár Bécsben (I. közlemény) / 18–54. o.
A HÁZI, UDVARI ÉS ÁLLAMI LEVÉLTÁR RÉCSBEN 39 könyv, Talman konstantinápolyi követnek a magyar-török viszonyt illető jelentése alapján; ilyen esetekben a jelentés gyakran eredetiben megtalálható a jegyzőkönyv mellett. A későbbi, az államkancellártól származó felterjesztések hasonló tárgyúak: az általános diplomáciai helyzet mellett követségi, konzuli kinevezések, kereskedelmi, hajózási ügyek, kegydíjak, néhol elvétve olyan felterjesztések is, melyek a kancellár személyes, bizalmi állása folytán jöttek létre (így Metternich a magyar országgyűlési tudósításokról), melyek tehát az államkónferencia vagy a kabinet levéltárába (1. 2. alatt a belügyi iratok közt) tartoznának. d) Diplomáciai iratok. Az államkancelláriának és a külügyminisztériumnak diplomáciai anyaga, külképviseletek szerint, az egyes osztályokon belül jelentések, utasítások és „varia" szerint rendezve. A jelentések ez osztályokban eredetiben, az utasítások fogalmazványban találhatók. Mindenütt külön csomókat képez az úgynevezett „udvari levelezés", az államfők és családtagjaiknak hivatalos természetű, politikai levélváltása. Magyar vonatkozás e levelezésekben néhol nagy számban, másutt elvétve található, ámbár az egész csoportnak is megvan a magyar érdeke, amennyiben az általános külpolitika, ha nem is említi külön Magyarországot, mindenkor vele is foglalkozott, mint a monarchiának de facto alkotórészével és a bécsi külképviselet objektumával. Direkt magyar vonatkozások találhatók akkor, amikor a magyar belpolitika és Magyarország helyzete súllyal bírt a diplomáciai kérdésekben is. fgy Rákóczi korában, Mária Terézia uralkodása első idejében, II. József, II. Lipót alatt, Ferenc császár korában magyar országgyűlések idején, melyektől adót és katonamegajánlást várt Bécs és külföldi szövetségesei. A XVIII. és XIX. században, amint a magyarság érintkezése is gyakoribb lőn a külországokkal, egyes magyarokat érintő aktákkal is nagyobb számban találkozunk, különösen a porosz, egyéb német, hollandi, angol osztályokban (pl. a magyar protestánsok külföldi iskoláztatása kapcsán). A XIX. században a szorosan vett diplomáciai iratok mellett adminisztratív természetűek is vannak, így a monarchia lakóinak külországi érintkezéseiről és érdekeiről (végrendeleti, örökségi ügyek, katonakötelesek, kereskedelmi dolgok), melyek közt természetesen sok a magyar vonatkozás. Ezen tiszta államkancelláriai provenienciájú osztályok a következők:
