Levéltári Közlemények, 2. (1924)

Levéltári Közlemények, 2. (1924) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Szekfű Gyula: A házi, udvari és állami levéltár Bécsben (I. közlemény) / 18–54. o.

34 DR. SZEKFÜ GYULA Törökország (Tureica), 1503—1862, 418 cs. és 11 kötet, 15 kötet mutató. A vegyes diplomáciai osztályok közt a bennünket leginkább érdeklő. A Habsburgi monarchiának a törökhöz való viszonya a XVI. és XVII. században alig volt egyéb, mint Magyarország viszonya a törökhöz. A török diplomáciai érintkezésnek sem volt más tárgya a bécsi udvarban, mint a magyar kérdés. Török követek Bécsben és a Habsburgok követei Konstantinápolyban a magyarok és Magyarország sorsáról, állapotairól, magyar eseményekről tárgyaltak. A békeokmányok, melyeket a Habsburgok és a török állítottak ki, Magyarország területi változásairól szólanak. Az anyag legnagyobb része magyar vonatkozású tehát, magyar történeti kútfő. A diplomáciai iratok a konstantinápolyi állandó vagy esetről-esetre küldött császári követek (oratorok, internunciusok, residensek) jelentéseiből és a hozzájuk intézett utasításokból állnak, melyeket 1750-ig a bécsi haditanács, azután az államkancellária készített. A követek közt, mint tudjuk, több magyarral is találkozunk. Tekintélyes része az anyagnak belügyi eredetű: így a magyar főurak, városok, országos főkapitányok, várkapitányok jelentései, levelei a királyhoz, török ügyekben, amely levelek éppen azért, mert a török ügyeket Bécsben a haditanács intézte, ennek irattárába kerültek, s onnan jutottak az államkancelláriába. Igen értékes anyag a budai basáknak körülbelül másfélezer magyarul írt eredeti levele az uralkodókhoz és a haditanács elnökeihez, a haditanács magyar fogalmazványai a basákhoz; a Zrínyiek, Nádasdyak, Pálffyak, Forgáchok stb. levelei. Igen sok jelentés van a ThökÖlyi- és Rákóczi-emigrációból; a XVIII. század jelentéseinek egyik tárgya a török alattvalók magyarországi kereskedése. A jelenlegi beosztás: 1. Régi anyag 1503—1740, 147 cs., diplomáciai levelezés és a haditanács- és osztrák udvari kancelláriának török ügyekben, többnyire magyar hatóságokkal folytatott levelezése, 2. diplomáciai iratok 1741—1806, 72 cs., 3. határkérdésbeli iratok 1755—1860, 18 cs., az államkancelláriának a török határügyekre vonatkozó iratai: határkijelölések és igazítások az Unna-folyón, dalmát-montenegrói határ, Erdély és Moldva-Oláhország határa, 4 csomóban külön összeállítva a magyar korona török határaira vonatkozó iratok, 4. bécsi török követségek 1741—1800, 7 cs., naplók és jegyzőkönyvek s egyéb iratok a török követek bécsi tartózkodásáról és tárgyalásairól, 5. Varia ot Collectianiea, közte: Acta pacis Posaroviensis 1718—19, 8 kötet; Negociatio pacis Posaroviensis 1 kötet;