Levéltári Közlemények, 2. (1924)

Levéltári Közlemények, 2. (1924) 1–4. - VEGYES KÖZLEMÉNYEK - Mályusz Elemér: Szeremlei Samu (1837–1924) / 211–212. o.

212 VEGYES KÖZLEMÉNYEK Szilágyi Sándoir, 8 is előbb a szabadságharc megrázó és felemelő mozzanatait írta le, majd az 1848 utáni valláserkölcsi és társadalmi életet rajzolta meg a kortárs megfigyelései alapján. Amikor pedig megnyíltak a levéltárak ajtajai, & ezernyi színes adat tárult fel és kínálkozott a múlt nagy képébe való belefoglalásra, érdeklődése őt is visszavezette a régibb korba. Két jól ismert kortársa közül, kik vele hasonló előképzettséggel, neveltetéssel és körűimé nyék között kezdtek a történelem iránt érdeklődni, Erdély szülötte, Szilágyi Sándor, a politika, az államélet kuszáit szálainak kibogozására szentelte munkás életét, a dunántúli Thaly pedig a hagyományokon keresztül idealizált kuruc idők rekonstruálására. Szeremlei az Alföld síkján egyszerű falusi emberek között lelkészkedve, térbelileg szűkebb pátriájának határai között maradt, de — szintén csak hajlamától vezettetve —- kimélyítette kutatását, s rámutatott az Alföld történetének, ennek a mi képzeletünkben még ma is csak egyhangú, szürke, letargikus, mozdulatlan ahisztórikumnak arra a feltáratlan oldalára, amelyet egykor bizonyára éppen olyan sok és változatos feldolgozás fog a közönséggel megismertetni, mint multunk bármely más „dicső" korszakát. A társadalmi fejlődés, emelkedés ós süllyedés feltüntetése Szeremleinél tudatos megfigyelés eredménye. Már kortörténeti műveiben érintette, még pedig elsőnek, a 48-as évek lappangó társadalmi mozgalmait, habár lelkészi elfoglaltsága, a nagy falu-város, Hódmezővásárhely lelki ügyeinek vezetése, egyháza körében kifejtett munkássága nem is engedte meg neki, hogy Thalyéhoz hasonló termékenységet mutassoni fel. Ezzel megindítja társadalomtörténetünk művelését. Hódmezővásárhely ötkötetes monográfiájában pontos, lelkiismeretes munkával tett megfigyelésekkel, a sablonos feldolgozásoktól elütő felfogással találkozunk. E könyvével kivette ő is részét abból a munkából, mely a múlt század második felében élő történeíróinknak jutott osztályrészül: a feltáruló nagy levéltári anyag alapján elsőnek dolgozva, színesebbé tenni a Katonáktól és Pray októl rájuk hagyományozott képet, s a Bod Péterek és Aranka Györgyök lelkesedésével pótolva az Engelek s Jászayak erudicióját, nyugateurópai látókörét, — rekonstruálni a múlt nagy épületét. Szerényen és visszavonultan élt, a történetkutatói működésében felcsillámló eredetiség azonban évek multával egyre szembetűnőbb lesz nála. '

K DR. MÁLYUSZ ELEMÉR. Magyar Tudományos Társulatok Sajtó vállalata Részv>Társ. Budapest.