Levéltári Közlemények, 2. (1924)

Levéltári Közlemények, 2. (1924) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Szittyay Dénes: A simancasi spanyol állami levéltár / 1–17. o.

14 SZ1TTYAY DÉNES Bolonia. Correspondencia. 1729—1801. (Leg. 1755—1761 m.) Reál Colegio de San Vicente. 1751—1758. (Leg. 1761— 1763 m.) Bruselas. Correspondencia. 1716—1758. (Leg. 2466—2487 m.)Rusia. Correspondencia. 1724—1788. (Leg. 2245—2262 m.) Suecia. Correspondencia. 1715—1788. (Leg. 2263—2278 m.) Consultas y despachos. 1670—1690. (Leg. 1565— 1566 m.) Suiza. Correspondencia. 1707—1782. (Leg. 2286—2302 m.) (E sorozatban helyszűke miatt több kisebb, lényegtelen részt elhagytunk.) IV. Már most az a kérdés, hogy a magyar történetírás melyik résznek, milyen hasznát veheti? A Magyar Tudományos Akadémia Történelmi Bizottsága 1855 óta nagy szorgalommal gyűjtötte a hazai, külföldi levél- és könyvtárakban levő magyar vonatkozású levelek másolatait. Simancasból is mintegy 600 oklevél másolatát kapta az Estado „Alemania" részéből. A simancasi levéltárban, ahol a másolandó leveleket kikeresték, egész természetesnek találták, hogy a magyarokat csakis az Alemania iratai érdekelhetik, s ezért a régi származású 635—708 (272—298 moderno) kötegeket nézték át. Időben ez az anyag az 1531—1603. esztendőkre terjed, s tartalmilag igen becses. Magában foglalja V. Károly császár egy-két levelén, néhány benyújtott memóriáién, több avizón kívül a bécsi udvarnál rendszeresített spanyol követeknek, Lima grófnak, Chantonenak, Montagudo grófnak, Almazan őrgrófnak, Don Cuillen de San Clementenak nagyszámú bizalmas leveleit és jelentéseit. Ezek értékét emeli azon körülmény ismerete, hogy különösen a XVI. század utolsó negyedében tulajdonképen a spanyol követek uralkodtak Bécsben és Prágában. Ezek személyisége volt irányadó az anyagilag és katonailag egészen legyengült Habsburgoknál. Ez a befolyás, a spanyolhoz hasonló, ha vele éppenséggel nem is azonos politikai és erkölcsi elvekkel uralkodó ágban mind-