Levéltári Közlemények, 2. (1924)

Levéltári Közlemények, 2. (1924) 1–4. - ISMERTETÉSEK - Mayer Béla: Házi Jenő: Sopron szabad királyi város türténete. I. rész, 1. kötet. Oklevelek 1162-től 1406-ig. Sopron, 1921. 2. kötet. Oklevelek és levelek 1407-től 1429-ig. Sopron, 1923. / 172–183. o.

17$ németül kiadja a különféle szektákról szóló tanulmányát (Censura Oder eine kurtze beschetzung der furnembstert secten ...) elsősorban Magyaroszág tarka felekezeti viszonyaira irányítja figyelmét és csodálkozik, hogy hányféleképen magyarázzák Luther és Melanchton tanításait. Megjegyzéseiben sok fantasztikus túlzás van, de tény, hogy 1569-ben már végefelé járt az erdélyi szászoknak az ágostai hitvallás tisztaságáért vívott dogmatikai harca s ennek folyamán Luther és Melanchton hitvallásának értelmezésében valóban igen sok álláspont vetődött fel. Németnyelvű dogmatikai irodalmunk tehát legnagyobb Tészében protestáns. Katholikus-protestáns ellentéteket fejtegető munkákat is csak protestáns részről találunk & ezek is csak nagyon laza kapcsolatban állanak németségünkkel. Első katholikus-ellenes német röpiratunk, János király állítólagos levele a pápához, 1531-ből való. Ez a kis. füzet diplomáciai természetű okirat-féle és a dogmatikai irodalommal csak annyiban van kapcsolatban, hogy a levélíró János király részletesen feltárja az egyes dogmákkal szemben elfoglalt álláspontját, ezzel akarva a pápa előtt igazhitűségét bizonyítani. A levél szerint nem János király, hanem a pápa vétett az igaz kereszténység törvényei ellen, midőn ellenségének, Ferdinándnak besugásaira és. rágalmaira hallgatva, átokkal sújtotta őt. A pápának — olvassuk a levélben — az összes keresztények pártatlan és részrehajlás nélküli atyjának kell lennie; az ő kötelessége az, hogy az összes híveket békés egyetértésben összetartsa, nem pedig az, hogy szétválassza őket: „denn der winnckelsteyn dem wir nachuolgen sollen ist vns. nicht zu ertrennung sonder zu zesamen fugung der wende gesent worden." Luther egyik benső híve a Németországba szakadt Faber Egyed, schwerini prédikátor korában szintén kiadott egy támadó iratot a pápaság és a katholikus szertartásokban rejlő bálványimádás ellen. Az éleshangú röpirat Luther előszavával Wittenbergben, 1533ban jelent meg. Az antikatholikus munkákkal kapcsolatban röviden szólnunk kell Szegedi Kiss Istvánnak, a jeles magyar reformátornak egyik német átdolgozásban megmegjelent művéről, a Speculum Romanorum Pontificumról. Ezt a népszerű munkát, amely 1584 és 1602 közt négy kiadásban jelent meg Genfben, a königshofeni származású Höniger Miklós 1586-ban átdolgozta németre. Höniger mint szótáríró és fordító tette ismertté nevét. Különösen népszerű volt művei közül Geiler von Kaisersberg egyházi beszédeinek új fordítása. Szegedi Kiss István egyébként is terjedelmes munkáját az átdolgozó népszerű és fantasztikus részletekkel erősen kibővítette. A pápaságot a magyar prédikátornál is élesebben támadja s a