Levéltári Közlemények, 2. (1924)

Levéltári Közlemények, 2. (1924) 1–4. - ISMERTETÉSEK - Mayer Béla: A magyar történettudomány kézikönyev. II. kötet, 5. füzet. Szentpétery Imre: Chronologia. Budapest, 1923. II. kötet, 6. füzet. Áldásy Antal: Címertan. Budapest, 1923. / 170–172. o.

171 Esztendőben" jelent meg először magyar nyelven névtelenül és népszerűségét a XIX. század első feléig megtartotta. Gerengel kátéjában arra is törekszik, hogy az istentisztelet rendjét bizonyos egyöntetű ima-, ének- és liturgiái formulárékkal szabályozza ; munkájának ebből a rövid részéből egy agenda tervezete bontakozik ki. Gerengel önálló agendát is írt, igaz, hogy nem jelent meg nyomtatásban, de kéziratban nemzedékről-nemzedékre öröklődött s 1828-ig használták Sopronban, Ennek az agendának egyik későbbi átdolgozása Steger Pál 1678-ban készült kéziratában maradt ránk. Ez a Formularbuch külön-külön szabályozza a hétköznapi könyörgések, vasárnapi és ünnepi istentiszteletek sorrendjét, az úrvacsoraosztás szertartását és egyes alkalmi aktusokat. A szentírási szakaszok magyarázatánál Veit Dietrich Summarien c. munkáját (Summaria über das A. T. . . Wittenberg 1541 . . . Summaria über das N. T. . . Ugyanott 1544.) veszi alapul. A gyónás és úrvacsoraosztás alkalmával elmondandó imákat latinul és magyarul is közli azok számára, akik nem tudnak németül. Az egész munka különben szigorúan ragaszkodik a wittenbergi agendához {Kirchenordnunge zum Anfang für die Pfarrherrn in Hertzog Heinrichs zu Sachsen v. g. h. Fürstenthum . . . Wittenberg 1539), amelytől csak itt-ott tér el néhány önállóan betoldott szentírási idézettel. A wittenbergi agendát — mint fentebb láttuk — nálunk először Honterus adta ki Brassóban 1547-ben egy lipcsei 1540-i kiadás alapján. A bányavárosok számára Meltzer Gergely Selmecbányái lelkész ugyancsak a wittenbergi agenda alapján állítja össze 1570-ben a maga Agendbüchlein-)é\, amely Serpilius Vilmos pozsonyi pap másolatában maradt reánk. Német vallásos irodalmunknak imádságos könyvekből elmélkedő és oktató munkákból álló része a XVI. században még egyházi énekirodalmunknái is szegényebb. A további fejlődés útját Spangenberg és Dietrich munkáinak utánnyomatai jelzik ; XVIL századi vallásos irodalmunk jórésze is hozzájuk hasonló írók munkáinak hazai német kiadásaiból és utánzataiból tevődik össze. IRODALOM. A német imádságos könyvekről 1. Paul Althaus: Zur Charakteristik der evangelischen Gebetsliteratur im Reformationsjahrhundert 1914. — Hermann Beck: Die Erbauungsliteratur der evang. Kirche Deutschlands 1883. — Gerengel kátéjának és Lám imádságainak kiadását 1. az előbbi fejezetben. — Bogner munkája : Tröstlichie -Gebete wider die Türken. Kronstadt 1586. — Második kiadása Brassó 1594. L. Szabó Károly; R. M. K. \\. 193. sz. — V. o. J. Servert: Nachrichten von Siebenbürgi-