Levéltári Közlemények, 2. (1924)

Levéltári Közlemények, 2. (1924) 1–4. - ISMERTETÉSEK - Paulinyi Oszkár: Domanovszky Sándor: A szepesi városok árúmegállítójoga. Budapest, 1922. / 164–167. o.

166 példánya: Catechismus vnd Erklerung der Christlichen Kinderlehre wie die in der Kirchen Gottes zu Oedenburg in Hungern fürgetragen wird. Gestellet durch Simon Gerengel •.. Gedruckt in Verlegung Matthes Baum in Wien 1619. — Egyéb egyházi énekei : Vier Geistliche Klage-Lieder Simonis Gerengels in seiner langwierigen Gefangnus gesungen. Nürnberg é. n. — V. ö. Goedeke: Grundriss sur Geschichte der deutschen Dichtung. II

2

. 405. 1. — Payr Sándor: A soproni evangélikus egyházközség története. I. Sopron 1917. Purkircher idevágó munkája: Der 79. Psalm Dauids, Herr es sind Heyden in dein Erbe gefallen, &c, in disen Kriegsleuffen wider den Türeken gantz nötig zu singen. Gott dem Allmechtigen zu ehren, vnd der Wolgebornen Frawen, frawen Catharine Gräfin von Salm, gebornen von Pernstein &c. zu wolgefallen gefertigt vnd auszgangen . .. Gedruckt zu Wien in Oesterreich, durch Casparum Stainhofer. — L. Szabó Károly: R. M. K. III. 548. sz. — V. ö. Szinnyei: Magyar írók XI. 261-264. has. - Goedeke: Grundrisz zur Geschichte der deutschen Dichtung II

2

. 186. 1. — Franki V.: Egy XVI. századbeli magyar füvész és orvos emlékezete. Századok. 1873. Az anabaptisták énekeskönyvéről 1. Knauz Nándor: A pozsonyi káptalannak kéziratai Esztergom, 1870. — V. ö. Quellen zur Geschichte der böhmischen Brüder vornehmlich ihren Zusammenhang mit Deutschland betreffend. Veröffentlicht von A. Gindely. Fontes Rerum Austriacarum II. Abth. XIX. — ÁIdásy Antal: Anabaptisták Magyarországon a XVI. és XVII. században. Katholikus Szemle 1893. —A magyar énekeskönyvek német eredetű darabjairól 1. Thienemann Tivadar: XVI. és XVII. századi irodalmunk német eredetű művei. Irodalomtört. Közi. 1922—23. C) Imádságos könyvek és oktató munkák. Az egyházi énekeskönyvek mellett XVI. századi németségünk legkedveltebb és legolvasottabb munkái az imádságos könyvek és az egyszerű laikus lelkének épülésére szánt elmélkedő, oktató munkák. Ezek állanak ebben a korban első helyen a legfejlettebb irodalmakban is. Az imádságos könyvekben legközvetlenebbül és legegyénibben szólal meg a kor vallásos szellemi tartalma, talán őszintébben és igazabban, mint az egyházi énekekben, amelyekben a tartalom a forma korlátai közé szorul. Az imádságok és elmélkedések utat nyitnak a végtelenség felé, beszélgetést közvetítenek Istennel ; a bűnös embernek Istenhez való viszonya pedig a XVI. századi vallásos lélek legégetőbb problémája. És mégis : dacára a kor vallásos áhítatának és az Istenhez való közeledés szinte égető vágyának alig találunk XVI. századi német irodalmunkban szorosabban vett önálló imádságos könyvet, vagy akár csak egy németországi imádságos könyv hazai német utánnyomatát. Németségünk úgy látszik, szívesebben olvasta a közvetlenül Németországból behozott hasonló népszerűbb munkákat. Az egykorú könyvjegyzékek számos imakönyvet említenek s bár címűket nem lehet pontosan megállapítani, bizonyosnak vehetjük, hogy németségünk is ismerte a német-