Levéltári Közlemények, 2. (1924)

Levéltári Közlemények, 2. (1924) 1–4. - KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Mayer Béla: Levéltártörténeti adatok / 141–147. o.

146 KISEBB KÖZLEMÉNYEK hói elvittek, illetve megsemmisítettek („nonnullas etiam literas et literalia instrumenta prefatorum Anthonii ac Martini, necriom Petri dominarumque superius nominatarum easdem possessiones et predium tangentes et concernentia de ecclesia ipsorum parochiali in dicta Zenthmyhal fundata asportassent et nichilassent") • (D. L. 18652. Eredeti, hártya, pecsét töredékeivel. — Kivonatosan kiadva Telekinél, Hunyadiak kora Magyarországon, XII. k. 215—216. 11.) 9. 1487 szeptember 1. A vasvári káptalan tanúsítja, hogy Mátyás király 1487 július 13-i parancsának, hogy Bornemisza János kir. alkincstárnokot iktassa be a Macskást Péter egykori tárnok most pedig zenggi kir. kapitánytól („Petrus de Machkas tunc thavernicus nunc verő capitaneus noster Segniensis") 1500 forintért vett vasvármegyei Bozsok és Szerdahely birtokokba, augusztus 17-én eleget tett. (D. L. 19296. Eredeti, hártya, ép függő pecséttel.) 10. Bécs, 1488 szeptember 11. Mátyás király tudtul adja, hogy Egervári László horvátországi bánt az előző években neki adományozott körösmegyei Velika vár s tartozékai birtokában bárki jogigényei ellen meg fogja védeni, s minthogy a vár birtokára vonatkozó oklevelek a királyi tárnoki házban más fontosabb oklevelekkel és kiváltságlevelekkel összefüggőleg úgy őriztetnek, hogy azoktól el nem különíthetők („apud manus nostras, in domo scilicet nostra thavernicali cum nonnullis aliis literié nostris et privilegiis maioris importantie taliter connexa et intricata habentur et existunt, ut ab edsdem aliis literis nostris seiungi et separari nequeunt")> meghagyja az ország összes bíráinak, hogy a Velika vár birtoka iránti bármely perrel Egervári Lászlót ne zaklassák, mert azt Borsvay Benedek, a királyi jogügyek igazgatója, illetve utódai fogják vállalni. (D. L. 34120. Eredeti, hártya, rongált függő pecséttel.) ,11. Buda, 1507 szeptember 22. II. Ulászló kibővíti Gersei Pethő Jánosnak, a királyi gyermekek udvarmesterének címerét, tekintetbe véve, hogy úgy ő, mint ősei mindig híven szolgálták királyukat, amint arról a tárnoki házban őrzött