Levéltári Közlemények, 2. (1924)

Levéltári Közlemények, 2. (1924) 1–4. - KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Áldásy Antal: Fejérpataky László tudományos hagyatéka / 135–141. o.

138 KISEBB KÖZLEMÉNYEK ból merített mintegy 6000 drb oklevólregestát. A bizottság azt a kívánságát fejezte ki, hogy Fejérpataky tegyen részletes jelentést munkálatairól. A március 6-i ülésen Fejérpataky a bizottság hozzájárulását kérte, hogy részletes jelentését a II. osztály valamelyik ülésén felolvashassa, amit a bizottság meg is adott. Az 1891. év munkálatairól Fejérpataky az 1892 január 2-i ülésben tájékoztatta a bizottságot. Ekkorára az átkutatott levéltárak ós gyűjtemények száma 76-ra emelkedett. Ebben az évben az egyházi levéltárak közül az esztergomi, veszprémi, szepesi és jászói levéltárak, valamint néhány felvidéki városi és magánlevéltár szerepeltek a munkaprogrammban. Ezután Fejérpataky még egy ízben tett jelentést munkásságáról, 1896 november 28-án. Jelentette, hogy több mint 80 nagyobb és kisebb levéltár anyagát dolgozta már fel és hogy 3000 darabnál több oklevélmásolat áll már rendelkezésre. Ebből az 1387—1400-ig terjedő időszak anyagát mintegy 1200 darabra tette, melyet még kiegészíteni kívánt az esztergomi és pozsonyi levéltárak anyagával. Jelentését azzal végezte, hogy a gyűjtés: már most befejezendő volna, annyival is inkább, mert a kiadatlan darabokhoz e korszak kiadott okleveleinek teljes regestái is járulván, Zsigmond király uralkodásának első 14 éve (1387— 1400) legalább négy kötetre terjedő anyagot ád. Akkor azt vélte, hogy a sajtókósz első kötetet 1897-ben be fogja mutathatni. Tényleg hozzá is fogott a munkához. A 14 év anyagát rendbehozta, a dátumokat feloldotta, a másolatokat szoros időrendbe szedte, azonban a regestákat és jegyzeteket már nem készítette el. Fokozódó hivatalos elfoglaltsága nem engedett neki erre időt és a bizottsági jegyzőkönyvekben a Zsigmond-kori oklevéltár ügye többé nem szerepel. A kutatást azonban nem hagyta teljesen abba, hanem még néhány éven keresztül, ha nem is oly intenzive, mint előbb, tovább folytatta és csak 1905 körül hagyta abba teljesen. A Zsigmond-kori oklévéltár kéziratos anyaga három csoportra osztható. Az első egy kis köteget foglal magában. Negyedrótű kartonlapokból áll, és áttekintést nyújt az Országos Levéltár diplomatikai osztályának átnézett dobozairól, illetve az azokból lemásolt darabokról. E jegyzék azonban nem teljes, vannak egyes évek, melyeket, mint látszik, nem kutatott át, miután az egyes lapokon semminemű reájuk vonatkozó feljegyzés sem található. A további kutatásra azonban használható segédeszközt nyújtanak e jegyzetek, mert kezelhetőbbek, mint maguk a másolatok. A második csoport magában foglalja a Zsigmond-kori