Levéltári Közlemények, 2. (1924)

Levéltári Közlemények, 2. (1924) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Holub József: A brüsszeli ötödik történelmi kongresszusról / 108–126. o.

A BRÜSSZELI ÖTÖDIK TÖRTÉNELMI KONGRESSZUSRÓL 113 nos jours című előadásában nagyon érdekesen rajzolta meg a XIX. századi francia történetszemlélet változásait. E korszak romantikus és irányzatos első fele, 1820-tól a második császárság végóig, azért igen jelentős, mert akkor jöttek létre azok a nagy munkák, amelyekből a franciák megtanulták történelmüket. Az 1870-i katasztrófa azonban véget vetett annak a liberális dilettantizmusnak, amelyben egyaránt ringatóztak e korszak írói és olvasói, s a német tudományosság erős befolyása alatt alapos eruditióval indul meg a történetírás művelése is; ezzel azonban az a hátrány járt együtt, hogy a generalizáció tekintélye a tudós részletkutatásokkal szemben erősen visszaesett. E túlzott állásponttal helyezte szembe Fustel de Coulanges az ő példáját és módszerét, s az ő nagy befolyását erősítik a nagy háború tanításai is. H. BRUGMANS, amsterdami egyetemi tanár, Thuanusnak és Emmiusnak, a XVI. század e két jeles humanista történetírójának viszonyával foglalkozott levelezésük alapján. E. BÂCHA, a belga Bibliográfiai Központ igazgatója, Les multiples évolutions politiques sont déterminées par une loi című előadásában azt fejtegette, hogy a fejlődés összes változásai közt a legteljesebb egység van, s bár a politikai társadalmak fejlődése a legkülönbözőbb körülmények közt történik, mind ugyanazon normális fejlődésnek vannak alávétve s szükségkép a természetes evolutio ugyanazon fázisain kell átmenni ök. A sokféle állam története mind a tipikus események ugyanazon egymásutánját tárja elénk, amelyeket mind ugyanazon teremtő eszmék egymásutánja határoz meg. Az ellentétek természeti törvénye— la loi naturelle des contraires — uralkodik s ez determinálja minden organizált társadalom jövőjét. Előadó ez eszméit részletesen kifejtette már Loi des créations című, 1921-ben megjelent tanulmányában. W. M. KOZLOWSKI, poseni egyetemi tanár, az eszmék szerepéről a történelemben, Fu. BUJÁK, lembergi egyetemi tanár és H. BERR, a Revue de Synthèse Historique szerkesztője pedig a szintézis problémájával foglalkoztak előadásukban. Ebbe a csoportba kerültek 0. Halecki varsói egyetemi tanárnak, a Népszövetség képviselőjének, és A. Eck volt pétervári professzornak Kelet-Európával foglalkozó tanulmányai is, mert mindkettő nem annyira a tárgyi, hanem módszertani szempontok ki domborítására törekedett. HALECKI előadásában (L'Histoire de VEurope orientale. Sa division en époques, son milieu géographique et ses problèmes Levéltári Közlemények. 8