Levéltári Közlemények, 2. (1924)

Levéltári Közlemények, 2. (1924) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Holub József: A brüsszeli ötödik történelmi kongresszusról / 108–126. o.

A BRÜSSZELI ÖTÖDIK TÖRTÉNELMI KONGRESSZUSRÓL 109 Ma, amikor még erősen érezzük a nemzetek nagy csoportjait egymással szembeállító világháború utóhatásait, egy kongresszus nemcsak tudományos szempontból bír nagy jelentőséggel, hanem mint fontos eszköz is annak az eredményes tudományos munka szempontjából nélkülözhetetlen nemzetközi harmóniának és együttműködésnek helyreállítására, melyet a nagy háború hosszú évei annyira megzavartak. Így tehát az más, mint valóban nemzetközi nem lehetett, mert ellenkező esetben nemcsak hogy nem szolgálta volna ezt az annyira óhajtott célt, hanem még inkább kimélyítette volna az ellentéteket. Ámde nem szabad elfelejtenünk, hogy 1923 tavaszán a nemzetközi helyzet, főképen a Ruhr-vidéki események következtében, még olyan volt, hogy az úgy Németország, mint Franciaország és Belgium részére lehetetlenné tette egyelőre egy Brüsszelben tartandó kongresszuson való együttes részvételt. A kérdést tehát úsry oldották meg, hogy mindazon országoknak tudományos testületeit és egyetemeit hívják meg, amelyek a Népszövetség tagjai, a többi országok tudósainak jelentkezésénél pedi^ a bizottság minden esetben külön fog dönteni. Németország így természetesen távolmaradt a kongresszustól, Ausztria pedig azt felelte a meghívásra, hogy legnagyobb sajnálatára „á raison des circonstances acttuelles" nem küldteti el képviselőit. A szervező bizottság a kongresszus idejéül az 1923 április 8—15-ig terjedő hetet állapította meg; majd megalkotta az egyes főcsoportok (sectiók) beosztását s mindegyik élére egy elnökből és titkárból álló külön szervezőbizottságot jelölt ki, akik még külön is nagy propagandát fejtettek ki külföldi szaktársaik körében a kongresszus sikere érdekében. A kongresszus iránt igen élénk érdeklődés nyilvánult meg mindenütt; egyfelől ugyanis nagyon tág lévén a történelmi disciplinák köre, nagy a történetkutatók száma is, másfelől pedig hosszú idő óta ez volt az első alkalom, hogy a historikusok régi összeköttetéseiket, ismeretségeiket felújíthatták s újakat szerezhettek; végül nem kis mértékben köszönhette nagy sikerét e kongresszus annak a szerencsés választásnak, mely helyéül Brüsszel városát jelölte ki. Ezernél több volt a jelentkezők száma, akik huszonhárom országból jöttek össze.

1 1 Belga volt köztük 315, francia 178, a Brit birodalomból 140, az Egyesült-Államokból 28, olasz 25, hollandus 24, lengyel 22, spanyol 17, svájci 16 *stb. — Hogy Magyarország is képviselve volt, az gr. KLEBELSBERG Kx'NÓ vallás- és közoktatásügyi miniszter úrnak, a Történelmi