Levéltári Közlemények, 1. (1923)

Levéltári Közlemények, 1. (1923) 1–2. - ÉRTEKEZÉSEK - Holub József: Kutatások a párisi levéltárakban / 69–97. o.

KUTATÁSOK A PÁRISI LEVÉLTÁRAKBAN 91 eorum accipere et coliigere petunt, declaravit. Ideo notum sit tibi, donec et fidelis et obediens noster, te collegimus et confirmamus, ut sis vaivoda Transilvaniensis, tarnen ut tu scias excelsae maiestatis nostrae curiaé fidelis et obediens servitor et germanos de dicto regno expuleas et iuxta pristina mora prefatis regnis tribútum cum prestantibus et ellectis hominibus suis ad serenissimám euriam nostram mittas et postum benigniter litteras donationales et serenissimum privilégium tibi dignaremus et permittere volumus, ut scias sigilloque nostro fidem indubitatam adhibeas. Datum in imperiali civitate nostra Constantinopolim. Ad mandátum S. C. Maiestatis proprium."

1 2. Az ú. n. simancasi levéltár. Az Archives Nationales K. sorozatában foglal helyet az a hatalmas anyag is, amely a simancasi spanyol állami levéltárból került Franciaországba. Ismeretes Napóleonnak az a nagyszabású terve, hogy Parisban összegyűjtse mindazon államok levéltárait, amelyeket birodalmába kebelezett be, s amelyek háborúi folyamán jutottak hatalmába. Ezt a sorsot Simancas sem kerülhette el. 1809 augusztusában kiadta Napoleon a parancsot, hogy a levéltárat Bayonne-ba vigyék, s Kellermann tábornok novemberben útnak is indított 60 ládát. Minthogy azonban látta, hogy az egész anyag elszállításához 12.000 láda kellene, a belügyminiszternek elküldte a levéltár inventáriumait, hogy azokból jelöljék ki a kívánt részeket. A miniszter Daunou előterjesztésére a chef de la commission allemande-ot, Guiter-t bízta meg a válogatással, aki a 29 szobát megtöltő 280.000 kilogrammra becsült iratoknak körülbelül negyedrészét válogatta ki. Előterjesztéseit Daunou jórészben elfogadta, s azok értelmében tett javaslatot a belügyminiszternek. A kormány döntése azonban késett; közben a Portugáliát elfoglaló francia sereg visszavonult, s az angol-portugál sereg1 A szultán egy év nélküli, az erdélyiekhez intézett levelének dátumát, mivel szintén Ghfeiwan csauszról van benne szó, a fönti levéllel egykorúnak vehetjük: „Notum. sit, qualiter mancipius curiae . . . nostrae egr. Oheiwán in euriam nostram rediena regnum Transilvaniense non esse in potestate et hereditario regibus dominare, nisi

: vosmet quemcunquem petitis pro principe et gubernátoré . . . declaravit." Megengedi tehát, hogy szabadon válasszanak maguknak fejedelmet. . .