Levéltári Közlemények, 1. (1923)

Levéltári Közlemények, 1. (1923) 1–2. - ÉRTEKEZÉSEK - Holub József: Kutatások a párisi levéltárakban / 69–97. o.

88 DR. HOLUB JÓZSEF ban elismételik ezeket. Így, hogy néhány példát említsünk, Szelimnek 1576-iki levelében ezek szerepelnek: a török adót szed oly helyeken, ahol ezt addig nem tette,

1 elfoglalta Buzin és Zasin várakat, a boszniai végeken a gosdantziki erősséget stb.; Kanizsa mellett a szigeti bég lerombolta And erősséget és felégette Szent Jakab castellumot, elpusztított 15 falat s a lakosságot minden marhájával együtt elhurcolta. Ferdinánd követe egy ízben amiatt tett panaszt Szolimánnál, hogy „nos testimonium recipimus a musurmanibus, sed musurmani non recipiunt a christianibus .. . desiderabastis a nobis — írja a szultán — ut alamani aut alii christiani possint testificari super musurmanos. Hoc est contra legem ac fidem nostram, quod christiani testificari non debent super musurmanos". De a barátság kedvéért „ut etiam christianis sine testimonio iustitia facta sit, commissariis illis . . . mandátum érit". Ami mármost a többi darabokat illeti, ezeket időrendben haladva a következőkben ismertetjük. 1535-ben — mint a nándorfehérvári basa írta Ferdinándnak — „quidam Demetrius Cupiniz mercator supra fidem captus est; ideo seit gratia vestra, quod pacta inter nos fides servanda est, et mercatores qui ex partibus vestris ad nos venient, pacifice a nobis exeipiuntur". Ferdinánd megígérte, hogy ha az ő alattvalói fogták el, szabadon bocsáttatja. Nogarol is utánajárt a dolognak, de — mint Mayhoz intézett leveléből látjuk, — csak annyit tudott megállapítani, hogy a Dráva folyónál, Török Bálint területén fogták el. Az ez évből való levelekben — amelyek kiegészítik a Gévay által adott sorozatot — sok szó esik Gritti haláláról. Ferdinánd, Gritti megöletéséről írva Szolimánnak, közölte vele azt a kósza hírt is, hogy Jánosnak része volna ebben; a szultán azonban azt felelte neki, hogy ne higyjen ilyen szóbeszédeknek. Ibrahim basa is írt neki ugyanekkor, reflektálva János királynak arra az állítólagos megjegyzésére, hogy „vos (t. i. Ferdinánd) etiam fuissetis adiutor interitus praefati Aloisii", s kérte, hogy ne adjon ennek hitelt. Szeptember 18-án kapta meg e leveleket Ferdinánd, s október 18-án válaszolt, hogy örömmel vette azt a hírt, 1 1570-ben Miksa követe útján „liberam concessionem" kért „obedientiae subditorum finitimorum atque ut ab antiquo more ßolitam contributionem... ex integro persolvantur". Mehmed basa augusztus 27-i válaszában figyelmezteti arra, hogy ebbe, bár többször kérték, eddig sem mentek bele.