Levéltári Közlemények, 1. (1923)

Levéltári Közlemények, 1. (1923) 1–2. - ÉRTEKEZÉSEK - Holub József: Kutatások a párisi levéltárakban / 69–97. o.

KUTATÁSOK A PÁRISI LEVÉLTÁRAKBAN 87 Úgyszólván állandó a panasz török részről Kalló ellen. A velencei követ 1574-ben azt írta, hogy a békének újabb nyolc évre való meghosszabbítását a szultán csak úgy fogadta el érvényesnek, ha Kalló vára leromboltatik.

l A nagyvezérnek a békekötés után Miksához írt leveléből azt látjuk, hogy nem lerombolásáról volt ekkor még szó, hanem csak arról, hogy „Kalló, amelyet a béke ellenére építettek, ne legyen erősebb, mint Szigetvár". Tudjuk azonban, hogy a következő évben a szultán már Kalló lerontását követelte.

2 Még Ferdinánd uralkodása alatt egy ízben egy „in loco Zolnik" épített párkány miatt emel kifogást Szolimán: „praeteritis litteris nostris — írja — scripsimus ad Maiestatem Vestram de aedificatione parcami, quem fecistis in loco Zolnik. Nunc habitantem oratorem apud excelsam curiam maiestatis nostrae sibi misistis litteris vestris dendo de isto loco parcami, quod contra hanc nostram amicitiam nihil fecit Maiestas Vestra ad frangendam illám, quia locüs ille, ubi ediíicavimus (t. i, Ferdinánd !) parcanum hunc esse in loco confinibus vestris et non in loco confinibus nostris. Sed ex duobus partibus fideli ac digni commissarii conveniant ; si dictum locum Zolnik vei etiam alteri loci si aliquando erant in confinibus Musurmanorum et ii commissarii hic esse invenient, devastabimus" (t. i. Ferdinánd). 1573-ban panaszt emel a szultán s a nagyvezér, hogy Szigetvár vidékén Sogen (?) várát helyreállították, pedig az 1568-i béke szerint ezt nem lett volna szabad. Ugyanezen évben a zengi és zárai parancsnokok ellen is panaszkodnak, akik régebbi megállapodások ellenére néhány határszéli helyet helyreállítottak és katonákkal raktak meg. Ezek a panaszok kölönben a legvegyesebb természetűek voltak : 1575-ben muzulmán ós zsidó kereskedőket, akik Anconában bevásárolván hazatérőben voltak, zengi katonák „inter Misinam et Zadram" kiraboltak, Szabó Máté debreceni kereskedő nem fizette meg konstantinápolyi kereskedőknek több ezer tallérnyi adósságát, a tataiak és komáromiak budai mészárosoknak vagy 3000 birkájukat elhajtották, a császár pápai katonái Tolna körül kirabolták Mehmet csauszt, aki Klayscha (valószínűleg Kalocsa), Tolna, Koppány, Simontornya vidékén az adót szedte be stb. stb. Mint említettem, a szultán* leveleiből a magyar részről való panaszokról is értesülünk, mert igen gyakran válaszuk1 Óváry: AM, T. Akad. tört. biz. oklevélmás. II. k. 188. 1. 2 Takáts S.: Régi magyar kapitányok. Budapest 1922. 271. I.