Levéltári Közlemények, 1. (1923)

Levéltári Közlemények, 1. (1923) 3–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Szentpétery Imre: IV. László király pecsétváltoztatásai / 310–320. o.

IV. LÁSZLÓ KIRÁLV PECSÉTVÁLTOZTATÁSAI 313 •dása ós az V. Istváné ebből a .szempontból nyugodtabb s következetesebb volt. IV. Béla csak egyszer változtatta meg pecsétjét, mikor első pecsétje a tatárjárás idején elveszett, V. István pedig mint király egyszer sem. Ifjabb király korában a stájer hódítás vonta maga után azt a közjogi jelentőségű változást, hogy pecsétjén a királyi hatalom addigi jelvényeként viselt kettős kereszt helyére a stájer párducot vésette, s ez a címer megmaradt a pecsétjén azután is, hogy Stájerország Magyarország számára elveszett. Mindezeken túltett IV. László király, aki aránylag rövid, 18 esztendei uralkodása alatt kettős pecsétjét vizsgálataim tanúsága szerint ötször változtatta meg, s minthogy a kettős pecsét mellett gyűrűs pecsétet is használt, a tőle származó oklevelek hét különböző pecsét valamelyikével lehetnek megerősítve. Ki kell emelnem, hogy csakis hiteles okleveleknek kétségtelenül hiteles pecsétjeiről van szó. Ezt elsősorban az biztosítja, hogy hiteles okleveleken a sokszor változtatott kettős pecsétnek csakis egy fajtáját találjuk alkalmazásban egy időben, s hogy az egyező pecsétek különböző adományosoknak szóló okleveleken fordulnak elő, mi bizonyos fokig szintén a hitelesség garanciája. A kettős pecsét első formáját mindjárt ott találjuk az uralkodásának legelső emlékét őrző, 1272 szept. 7-i oklevelek egyikén. (M. 0. D. L. 715.) Tehát a királyi pecsétet a gyermek IV. László trónraléptekor azonnal megvésették, nem úgy, mint V. Istvánnál történt, ki trónralépése után is jóidéig, hónapokon át pecsételt még ifjabbkirályi pecsétjével. IV. Lászlónak ez az első pecsétje az ismeretes ábrázolást mutatja: mellső lapján a koronás királynak oldaljkar és hátnélküli trónpadon ülő alakját látjuk, jobbjában a vállhoz támasztott, liliomos végű kormánypálca, mellhez tartott bal kezében a kettőskeresztes (Praynál hibásan egyszerű keresztes) országalma; a körirat: + S. Ladislai Dei grácia Ungarie, Dalmacie, Crovacie, Rame, S (a belső körben folytatva:) ervie, Gallicie, Lodomerie Cumanieque regis. A hátsó lapon gyöngysorba foglalt, háromszögletű pajzs koronából kinövő kettős keresztet mutat (a Pray ábrázolásán látható kis koszorú nélkül), a körirat pedig: +' Sigillum Ladislai tercii, quinti Stephani regis ftlii. Ezt a pecsétet találjuk változatlanul IV. László királynak reánk maradt eredeti oklevelein egészen az 1276. óv közepe tájáig; előttem ismeretes utolsó példánya 1276 május 15-én fordul elő. (Az oklevél a Nemzeti Múzeum levéltárában van.) 1276 május 17-én már más pecsétet találunk alkalmazva.