Levéltári Közlemények, 1. (1923)

Levéltári Közlemények, 1. (1923) 1–2. - ÉRTEKEZÉSEK - Hajnal István: Kivonatok Hunyadi János kormányzói okleveleiből / 98–125. o.

KIVONATOK HUNYADI JÁNOS KORMÁNYZÓI OKLEVELEIBŐL 103 precipientes committimus". Kisebb hatóságokkal szemben gyakran hozzáteszi; „aliud non facturi", „nec sitis ausi modo aliquali aliud facere". Rendelkezéseinél gyakran hivatkozik kormányzói hatal­mára., E megjegyzésekben, különösen az első időkben, akár­csak a címnél, bővebb kifejezéseket használ, felemlítve méltósága eredetét, az országgyűlés elhatározását, a tanács hozzájárulását, célozva néha a korlátozásokra, melyeket hatalmára szabtak, s melyeket szem előtt kíván tartani. E kifejezéseket az illető regesztákban szó szerint idézzük. A bővebb hivatkozások később ritkábbak lesznek, s inkább állandó rövid kifejezések honosodnak meg: „auctoritate (be­nignitate) nostre gubernationis". A kormányzói hatalom­nak ez a rövid említése azonban teljesen esetleges és semmi különösebb jelentőséget nem ad az oklevélnek, melyben elő­fordul. Parancsoknál néha saját hatalmát ruházza át a végre­hajtásukkal megbízott hatóságra „nostra in persona et auctoritate in hac parte attributa 11 . (16., 77. sz.) Kivéve egyes eseteket, amelyekben Hunyadi csak kor­mányzósága idejére adományoz bizonyos jövedelmeket, intéz­kedéseit mind örök és feltételek nélküli érvénnyel teszi, örök joggal és visszavonhatatlanul adományoz, akárcsak a király, nem említve a választásnál kikötött feltételt, mely szerint az adományozottnak később a király megerősítését kell majd kérnie: „dedimus, donavimus et contulimus, ymmo damus, donamus et conferimus Jure perpetuo et irrevocabiliter possidendas tenendas pariter et habendas salvo Jure alieno harum nostrarum vigore et testimonio literarum mediante". Régi okleveles intézkedéseket — gyakran királyi okleveleket is — ugyanazon kifejezésekkel erősít meg, mint azt a kirá­lyok szokták: nemcsak egyszerű hiteles átiratot ad, hanem tartalmi jóváhagyást is. „Supplicans nobis, ut nos . . . pre­tactas literas donationales... quo ad omnes earum condi­iiones, articulos et * continentias, ratas gratas ét aeceptas habentes ... confirmare dignaremur ... Nos itaque . .. quo ad omnes earum continentias, clausulas et articulos accepta­mus, approbamus et ratificamus easque ... confirmamus." (2. sz.) „Nos igitur.. . confirmamus et auctoritate guberna­tionis nostre consensum prebemús. (15. sz.) Érdekesek azok a megjegyzések, melyek arra mutatnak, hogy a királyi jog és hatalom mindig életben van még, és a kormányzó azoknak ideiglenes kezelője. így adományoz: „nőve Regie donationis titulo­1, (17. sz.) —különben rendé-

Next

/
Thumbnails
Contents