Levéltári Közlemények, 1. (1923)

Levéltári Közlemények, 1. (1923) 3–4. - KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Lukinich Imre: Magyarországi ál-Rákócziak / 321–334. o.

326 KISEBB KÖZLEMÉNYEK zatok után is megállapíthatónak vélte a felségsértés fenn­forgását, s ezért az 1735 október 25-i tárgyaláson, az eset­leges bűntársak kinyomozása végett, javaslatba hozta a tortúra alkalmazását. A kirendelt bíróság azonban, tekin­tettel a vád alatt álló személy jelentóktelenségére, s arra, hogy Rákóczi György nevét meggondolatlanságból s mintegy a nyomorúságtól kényszerítve, s akkor is csak néhány ember előtt használta, a tortura mellőzését határozta el, s a vád­lottat a már elszenvedett tizenegy hónapi börtön beszámí­tásával, még egyévi, Budán vagy egyebütt kitöltendő sánc­munkára ítélte. 13 Az ítélethez III. Károly is hozzájárult (1736 március 4), mindössze annyi változtatással, hogy a büntetés idejét az ítélet kihirdetésétől számítandó fél­esztendőben állapította meg, helyéül pedig Lipótvárat vagy Budát jelölte ki. 14 Grabkowsky csak 1736 októberében sza­badult ki a lipótvári börtönből. 15 Magyarország területéről azonban egyszersmindenkorra kitiltották. A túlzott körültekintéssel letárgyalt per mindenesetre ar*ra mutatott, hogy az udvar nem kicsinyelte a Rákóczi név jelentőségét s tudatában volt annak, hogy a Rákóczi névvel még mindig lehet tömeghatást elérni, jóllehet az öreg feje­delem ekkor már halott volt. Innen van az, hogy a kiküldött bíróság a Grabkowsky-féle vallomás azon tételére, mely szerint a trsztenai tót parasztból valóságos lelkesedést váltott ki a Rákóczi név hangzása, külön vizsgálatot rendelt el annak megállapítása végett, hogy mi volt az oka a paraszt különös érdeklődésének. Az udvar a Rákóczi nevet egy­értelműnek tartotta a forradalom fogalmával s ott, ahol e név valamilyen formában, vagy vonatkozásban felbukkant, közvetlenül magának tartotta fenn a döntés jogát s kérlel­hetetlenül ítélkezett. 16 Erre mutatnak az alábbi esetek. 13 Az 1735 okt. 25—31-i tárgyalás iratai alapján. Eredetije Orsz. Levéltár. Helytartótanácsi oszt. 14 Fogalmazványban Orsz. Levéltár. Kanc. oszt. 1736 március. Nr. 20. és 85. 15 1736 okt. 19-i kancelláriai átirat az udv. kamarához. Fogalmaz­ványban Orsz. Levéltár, Kanc. oszt. 1736 okt. Nr. 96. 16 A XVIII. század derekán híre járt annak is, hogy Rákóczi György 1751 körül egy beütés alkalmával fogságba került s Munkács, mások szerint Kufstein várában őriztetett; mikor onnan idővel menekülni akart, életét vesztette. Kazinczy Ferenc: Magyar Pantheon. Budapest. 1884. 366. 1. Márki Sándor: II. Rákóczi Ferenc. III. k. 710. 1. Erről Thaly Kálmán is megemlékezett (Századok. 1870. 38—39. 1. jegyzet.), s a tényt nem is tartotta valószínűtlennek. Utóbb azonban helyreigazította felfogá­sát. Ha a Kazinczytól fenntartott hagyománynak tényleg van történelmi alapja, akkor csakis valamely ismeretlen ál-Rákóczi sorsáról lehet szó. (Thaly K.: A Rákóczi-ház utolsó tagjairól. Turul. II. 1884. 95. 1. jegyzet.)

Next

/
Thumbnails
Contents