Levéltári Közlemények, 1. (1923)

Levéltári Közlemények, 1. (1923) 3–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Herzog József: A tarcali királyi uradalmi és kincstári szőlő keletkezése / 248–277. o.

254 DR. HERZOG JÓZSEF dókat.

32 Ily javaslatok később is megismételtettek,

33 de nem eredményeztek nagyobb változást. A kívánatos változás csak a XVIII. század derekán állott be, amikor gróf Grassalkovich Antal kamaraelnöksége első esztendejében tett vizsgálati útján 1748 szeptember végén Máramarosból Tokajba érkezett,

34 és a Hegyalját megtekintette. Személyesen szerzett tapasztalatai arra indították, hogy útjának befejezése és az arról beszámoló általános jelentés megtétele előtt Kassáról október 14-én a kincstári szőlőkről külön előterjesztést intézzen Mária Terézia királynőhöz.

35 Előterjesztésében az akkori viszonyokat részletesen leírta: a kincstárnak a Hegyalján ötvenhét szőleje volt, kilenc város és helység, névszerint Tokaj, Tarcal, Mád, Tállya, Tolcsva, Bodrogkisfalud, Sárospatak, Zemplén és Sátoraljaújhely határában, Tokajtól három-négy, sőt hat-hét mérföldnyi távolságban. Ezek között szomszédos egy sem akadt. Sok volt közöttük a kicsiny, alsóbbrendű és dézsmaköteles is. Művelésük, különösen trágyázásuk, az elszórt fekvés miatt nem történhetett kellőképen, bár az — a boroknak Kassára való szállítását is beszámítva — több mint tizenötezer frtba került évenként. A szőlőkre fordított költségeket a felügyelők, vincellérek és pásztorok fizetésén kívül a szüretelés is jelentékenyen szaporította. Erre ugyanis minden esztendőben egy kamarai tanácsos, egy titkár és egy számvevő, valamint öt-hat írnok küldetett ki a szokásos napidíjakkal. Grassalkovich gyökeresen segíteni kívánt e mindenképen káros állapoton. Javaslata oda irányult, hogy a tarcali határban két szőlőtelep alkottassék, és pedig oly módon, hogy a híres, hajdan Rákóczi-féle Szarvas nevezetű kincstári szőlő tetemesen kibővíttessék, a Henye-hegy déli lejtőjén pedig az általa kijelölt területen fekvő szőlők megszereztessenek, ami részben a kincstári szőlők elcserélése, részben vétel útján történhetnék. A cserénél föl nem használt összes szőlőket eladni javasolta. Tervének támogatására előadta, hogy annak végrehajtása semmiféle készkiadással sem terhelné a kincstárt, mivel az eladandó szőlőkért befolyó pénzösszeg teteme32 CS, Lib. exped. 1571—74. fol. 12 és 1574-81. fol. 177, 284 v. 33 Például kevéssel a Grassalkovich-féle terv megvalósítása előtt 1735-ben (CS, Min. 1735 jan. 10. R, — aug. 29. V. — CH

} Litt, admin. Scepus. 1735 márc. 9, — Exp. camer. 1735 máj. A. 23, — júl. A. 16, — Ben. res. 1735 júl. 11. — N. R. A. 1719/68.) és 1745-ben (CS, Min. 1745 aug. 21. T. — Relat. Comm. Reg. 43/20 = N.R. A. 1427/44.). 34 CS, Min. 1748 szept. 17. M. 35 CH, Ben. res. 1748 okt. 25. (mell.)