Levéltári Közlemények, 1. (1923)

Levéltári Közlemények, 1. (1923) 3–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Házi Jenő: Sopron sz. kir. város levéltára / 227–247. o.

SOPRON SZ. KIR. VÁROS LEVÉLTÁRA 233 A tanács a kamara említett leirata után a levéltár ily liosszú idő óta húzódó rendezésével Hochholzer Dániel és (Pellikán helyett, akit időközben városbírónak választottak meg) Blasovszky József szenátorokat bízta meg, akik 1768 október elején kezdték meg működésüket, miután előzőleg esküt tettek le a titok megtartására.

17 A rendezésnek csaknem minden mozzanatát ismerjük a tanács évnegyedes jelentéseiből, amelyekből kitűnik, hogy a régi iratok selejtezése egy teljes évig tartott, ugyancsak egy évet igényelt az újabb keletű iratok rendezése is. Másfél évig foglalkoztak a különféle számadásoknak, mint a kamarai, szegényház, plébániai, árvaügyi stb. számadások évszerinti csoportosításával. Mindez az anyag a földszinti levéltári helyiségben volt elhelyezve; de mert ebben az időben már az irattárnak is voltak szobái az első emeleten, hol a legújabb keletű iratok őriztettek, most ezekre került a sor. Háromnegyed éven át folyt már az irattárban is a selejtezéssel kapcsolatos rendezés, amidőn az udvari kamara 1773 július 16-i leiratában utasította a tanácsot, tegyen jelentést, hogy a rendezés mikor fejeződik be?

18 A tanács válaszában nagy dicsérettel emeli ki a két szenátor ügybuágalmát, akik tanácsosi állásukból folyó kötelességeik végeztével minden szabad idejüket a levéltár rendbehozatalára fordítják, de a levéltárban igen nagy az összevisszaság s másrészt igen sok ismeretlen, nemcsak városi, hanem előkelő családokra vonatkozó régi irat is került elő, melyeknek a selejtezés szempontjából leendő elolvasása föltétlenül szükséges. Ezek a körülmények magyarázzák meg, hogy a rendezők már évek óta fáradoznak. Hogy e munka meddig fog még tartani, vagyis a kérdés lényegéről a tanács hallgatott.

19 A kamara nem válaszolt azonnal e fölterjesztésre, mert remélte, hogy a tanács egyik évnegyedes jelentésében, — melyeket pontosan küldözgetett —, a munka befejezéséről fog beszámolni. De hiába. A jelentések folyton a selejtezés folytatásáról beszéltek és a munka nem fogyni, hanem inkább növekedni látszott. A legújabb iratok után ismét az időközben előkerülő régi iratokat forgatták a rendezők; de mintha érezték volna a kamara türelmetlenségét, a szűkszavú jelentések kibővülnek és szüntelenül a rendezés nehézségeit ismételgetik, egyforma érvekkel. Miután maga Mária Terézia is érdeklődött e függő kér17 Prot, concept. 1769. pag. 14—5. 18 Repos. I. fasc. 39. nr. 87. 19 Prot, concept. 1773. pag. 268.