Levéltári Közlemények, 1. (1923)

Levéltári Közlemények, 1. (1923) 3–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Házi Jenő: Sopron sz. kir. város levéltára / 227–247. o.

230 DR. HÁZI JENŐ írása, egy jegyző munkája, aki az így lajstromba foglalt okleveleket borítékokba zárta, s ezek külzetére a csomó- és sorszám jelzését ráírta. E lajstrom folytatását utóbb ismét megkísérelték, de nem sokra haladtak. 1. Evectio et exportatio vinorum, 2. Coctura et educillium cerevisiae, 3. Negotium decimarum címek alatt 19 levélen át újabb oklevélkivonatokat készítettek, de már rendszertelenül, sorszámjelzés nélkül. Látszik, hogy akarták még folytatni, mert a leveleket 147-ig megszámozták, de már tele nem írták és így még vagy 300 lap üresen maradt. A rendezés félbenmaradását megmagyarázza az 1676 november 26-án kiütött hatalmas tűzvész, melynek az egész belváros áldozatul esett. A városház is leégett, csak a tanácsterem maradt úgy ahogy épen. A nagy veszélyben a város igyekezett menteni, amit lehetett; a levéltár anyagát nagy sietséggel a biztonságban fekvő adóhivatal épületébe hordták át és ott egy helyiségbe hányták be.

8 A veszély nagyságát bizonyítja ama körülmény, hogy néhány tanácsjegyzőkönyv szélén látni lehet az égés nyomait. Valószínű, hogy azok a kötetek, amelyek a számadáskönyvekből, a bírói és tanácsi jegyzőkönyvek sorozatából hiányoznak, a tűz martalékául estek. Sok idő telt el, míg a város kiheverte a nagy anyagi kárt, melyet e tűvész okozott. Így történt, hogy a levéltárt is évtizedeken át abban a rendetlenségben hagyták, ahogy a tűzvész idején az iratokat egymásra hányták. A levéltár rendezetlensége azonban mindinkább tűrhetetlenebb formában éreztette hatását, úgyhogy az intézkedés elől kitérni nem lehetett. Sajátságos, hogy nem annyira a városi tanács, mint inkább a községi képviselet, az úgynevezett „electa communitas" volt az, mely elsősorban óhajtotta a levéltár rendbehozatalát. Amidőn a tanács hosszas megfontolás és tétovázás után 1726. év folyamán e tekintetben az első lépéseket megtette, a községi képviselet ezeket nagy megelégedéssel ós örömmel vette tudomásul, s a tanácsnak figyelmébe ajánlotta a munka folytatását és a levéltár végleges rendezését. A levéltár berendezésével egyidőben a községi képviselet sürgette a „registratura", vagyis az irattár megszervezését is és e célra 40 frt évi díjat megszavazott; azonban ez összeg oly csekélynek bizonyult, hogy senkinek sem volt kedve érte fáradozni. A községi képviselet ismételten és Protocollum conceptionum 1774. pag. 128—32.