Levéltári Közlemények, 1. (1923)
Levéltári Közlemények, 1. (1923) 1–2. - ISMERTETÉSEK - [-á-]: Anjoukori okmánytár. Szerkeszti Tasnádi Nagy Gyula. VII. kötet. Budapest, 1920. / 200–212. o.
208 ISMERTETÉSEK minden megyei közgyűlésre a fehérvári káptalan megbízottja (406.1.). A XIV. század közepén még mindig rendszeresen folyt a magánosok által jogtalanul elfoglalt királyi birtokok visszakövetelése. A király és az özvegy királyné e célból küldötte ki Nemze Miklós és Zudar Mihály mestereket, „nobiles aule sue iuvenes", mint ügyvédjeiket (procuratores et syndici generales, illetőleg speciales) a nádor mellé szintéri a megyei közgyűlésekre. Működésüknek a pozsonyi és a nógrád—hontmegyei közgyűlésről maradt is fenn emléke (468. és 560. 1.). Az északi megyékben, különösen Liptóban volt szokásos az idézésnek az a kezdetleges módja, hogy a felek előtt a megyei tisztviselő felmutatta a bírói pecsétet, s azután élőszóval mondotta el a megyei hatóság rendelkezését. Ennek a pecsétküldésnek késői emlékét megtaláljuk Gömör megyében is, ahol a megye kiküldöttje birtokfoglalástól tiltotta el az egyik félt (171. L). A megye működésének kevésbbé ismert, homályos részleteire hívja fel a figyelmet Veszprém megye alispánjának és szolgabíráinak az az oklevele, amelyben elmondják, hogy egy vizsgálat teljesítésére megbízottjuk gyanánt István vár jobbágyot küldöttek ki, aki Alásonyi János királyi emberrel együtt tett eleget megbízatásának („dedimus hominem nostrum Stephanum iobagionem castri, mediante probo viro Johanne filio Dominici nobile de Alasun homine regio". 125. 1.). Tág tér nyílik ugyanis feltevésekre és találgatásokra, hogy vájjon milyen szerepe volt még ebben az időben a várjobbágyoknak, végeztek-e a szolgabírákénál csekélyebb jelentőségű funkciókat, vagy hogy pl. miért éppen Alásonyi lett a királyi ember, mikor a megye a vizsgálatot nyilvánvalóan a fél kérelmére, nem pedig királyi parancsra ós megbízásra rendelte el. Még csak Nógrád megyében találunk egy várjobbágy hasonló működéséről megemlékezést, ahol a megye az egyik szolgabírót ós Mihály várjobbágyot nevezi megbízottjainak („homines nostri". 322. L). A fenti pár idézetből az is kitetszik, hogy a közigazgatás rendszerébe a megyén és a királyi udvaron, mint a legfőbb hatalom szimbólumán kívül más tényezők is bele voltak még kapcsolódva. A királyi birtokok visszaszerzésén kívül ugyancsak egy „aule reginalis iuvenis", Tar János mester küldetett ki Bereg megyébe, mint ad hoc megbízott, egyrészt a tarpai lakosok és Kállai István vitás ügyének elintézésére, másrészt az óbudai apácák egyik birtokának iktatásához (309. és 600. 1.). Ily tárgyú adatok pontosabb megvizsgálása