Levéltári Közlemények, 1. (1923)

Levéltári Közlemények, 1. (1923) 1–2. - ISMERTETÉSEK - Holub József: École nationale des chartes. Livre du centenaire. (1821–1921.) Paris, 1921. / 195–200. o.

198 ISMERTETÉSEK ján előjoguk volt a megürülő állások felére, kivéve a Bibliothéque royale-t. 1830-ig a levéltárban és a királyi könyvtárban tartották az előadásokat; ez évben az utóbbiban egyesítették a két kurzust, két kis helyiségbe szorítva. Megfelelőbb elhelyezést csak 1846-ban nyert az intézet, amikor a levéltár épületében, a volt Soubise herqegi palota földszintjén helyezték el, az ovális szalonban, amelyet Adam és Lemoine művésziesen faragott falburkolata díszít, A bejárat nem a gyönyörű cour d'honneur-ön át volt, ahol ma van az Archives Nationales bejárata, hanem a mai rue des Arehives-ben, az épület legrégibb részében, amely Olivier de Glisson connétable palotájából (1371-ből) maradt meg, s amelynek tornyos, címeres, gyönyörű kapuja teljesen stílszerű volt ahhoz az intézethez, amely elsősorban a középkor tanulmányozására volt hivatva. Ugyanekkor a tanulmányi rend is alaposan módosíttatott, s így ez az esztendő jelentős pont az École történetében. Egyfelől kibővült az előadandó tudományszakok sora, másfelől pedig ezek helyesebb módon osztattak el a hároméves tanfolyamban. 1847-től 1869-ig tehát, amikor újabb változtatások történtek, a tanulmányi rend ez volt: az első évfolyamban palaeográfia, pecsét- és éremtan, filológia; a másodikban: diplomatika, könyv- és levéltártan; a harmadikban pedig: történeti földrajz, alkotmány- és jogtörténet és művészettörténet. Nagy didaktikai hibái voltak azonban az École-beli oktatásnak: ugyanazon tárgy két tanár közt osztatott meg (pl. a palaeográfiában, történeti földrajzban stb. egyik „pour les deux premieres races des rois de France", a másik pedig „pour la 3

e race"), másfelől pedig egy tanár két teljesen különböző tudományszakot adott elő. Ezen végre 1869-ben segítettek, s ettől kezdve a mai napig a következő beosztást mutatja a tanulmányi rend: I. év: palaeográfia (heti 2 óra), román filológia (2 óra), könyvtártan (1 óra); II. óv: diplomatika (2 óra), alkotmány-, közigazgatástörténet és a bírósági szervezet története (2 óra), levéltártan (1 óra); III. év: magán-, per- és kánonjog története (2 óra), archeológia (2 óra). Ezen csak 1882-ben történt változtatás, amikor e

gy új tárgyat iktattak be, még pedig a francia történet forrásainak kritikai tanulmányozását heti 1—1 órában a 2. és 3. évfolyamban. 1866-ban azonban kiszorult az École a Soubise-palota elegáns termeiből, s a levéltár egy másik részében kapott