A polgári kori magyar törvényhatósági közigazgatás. Összeáll. Vörös Károly. Bp. 1956. LOK 81 o. 1 ábra.

Függelék

c) irattározás az irattározás az árvaszéknél is alapszámos volt. Itt óriási vastag ügyiratok vannak, mivel egy-egy gyámság alatt lévő összes iratait - mindaddig mig nagykorú nem lett, tehát sok esetben 24 éven át, ugyanazon az alapszámon gyűjtötték. Az 1923 évi reform az irattározásban változást nem Jelentett. 4. Tisztiügyészi iratok A) A tisztiügyész hatásköre Mint a tanulmányban láttuk a tisztiügyész a megye Jogtanácsosa. Ilyen minőségben kettős működést fejt ki. a) Mfrtéményező előadó a tisztiügyész, ha valamely előadó, valamely ügyben tőle jogi szakvéleményt kér, E működése során önálló irata nem marad. Véleménye az előadó által késztteti aktával megy az alispáni irattárba. b) Mint önálló ügyintéző a tisztiügyész önállóan is intézkedik. Mivel a megye mint jogi személy pereskedhet is, ilyenkor a tisztiügyész képviseli a megye érdekeit, de pl. adóügyekben, az államkincstár érdekeit is képviseli a biróság előtt. E működése során háromféle iratanyag keletkezik aszerint, hogy milyen ügyben Jár el: közigazgatási (ha a megyét mint' önkormányzatot képviseli) gyámhatósági (ha az árvaszéket képviseli) kincstári (ha az állam pénzügyi érdekeit képviseli.) B) Iratkezelés Önálló ügyintézői működése során keletkezett iratait a tisztiügyész saját maga irattár ózza. Az ügyek három fajtájának megfelelően három ügykönyvnek nevezett iktatókönyvet vezet Minden uj ügyet nyitó iratot a megfelelő ügykönyv uj lapjára vezet be s azon a lapon folytatólagosan iktatja az ügyhöz beérkező összes további iratot Ugyanilyen az irattározás is : az iratok az egyes ügykönyvek lapszámai alatt egy ügyre vonatkozólag együtt vannak. Saját kiadmányait a tisztiűgyész egy másolópapír osos könyvbe vezeti be: az elsöpéldányt kitépi és elküldi a címzettnek, a másodpéldány pedig ottmarad az irattárában. Mivel ügyvédi Jellegű munkája során elkerülheteüenül pénzt is kell kezelnie, ezt a fenti három ügyfajtának megfelelően három különféle pénzes naplóban tartja nyilván. 5. A főszolgabiró iratai A községek és a felsőbb hatóságok között a főszolgabiró volt az összekötő kapocs. A felsőbb hatóságok rendeletei a főszolgabírók közvetítésével kerültek le a községekhez s a községek válaszai is a főszolgabírón keresztül Jutottak el a felsőbb hatóságokhoz. Ezért - ha a levéltár Járási iratanyaga teljes - ebből az anyagból tudomást szerezhetünk minden ojyan fontosabb eseményről, ami a Járás községeiben történt. Ezen egyes eseteken kivül a főszolgabíró havonként összefoglaló Jelentéseket terjesztett tel az alispánhoz a vezetése alatt álló Járás helyzetéről. Ezek a havi Jelentések igen értékes történelmi forrásanyagot képeznek. {

Nem mindenütt maradtak azonban meg. ,j % Az egész bizalmas természetű ügyeket a főszolgabiró külön sorozatként kezelte. Ezek a főszolgabírói bizalmas iratok főképpen a főispánnal való közvetlen levelezéseket tartalmazzák, s a Járás politikai életére, a munkásság, parasztság politikai mozgalmainak elfojtására, a választási mesterkedésekre tartalmaznak értékes adatokat.