A polgári kori magyar törvényhatósági közigazgatás. Összeáll. Vörös Károly. Bp. 1956. LOK 81 o. 1 ábra.
Előszó
ELŐSZÓ 1. Összeállításunk lel adata a polgári kori magyar tőrvényhatósági közigazgatás ismertetése, ezen át rendszerezése és némi bővítése azon alapismereteknek, amelyek megkönnyíthetik az állami levéltáraink gerincét alkotó ezen iratanyag minél többirányú felhasználását. 2. E cél érdekében jelen összeállításnál elsősorban történettudományi módszereket alkalmaztunk. Az igazgatás szélesebb történeti összefüggésében s fejlődésében való bemutatása egyrészt legbiztosabb alapja a rendszerezésnek, másrészt egyedül alkalmas módszer az iratanyagban található adatok helyes értékelésére, összeállításunk azonban mégsem akar túllépni a szorosabban vett szervezettörténet igényein: véleményünk szerint ugyanis a kérdésnek már e szempontból történő vizsgálata is igen alkalmas arra, hogy általa az igazgatás során létrejött iratanyag tartalmáról képet nyerjünk. Kétségtelen, hogy minden szempontból hasznosabb és tanulságosabb lett volna egyrészt a kérdéseknek az ügykörök részletességéig lemenő, azon keresztül történő vizsgálata, másrészt az igy ismertetett szervezet működésének részletes bemutatása is. Ezt azonban egyrészt a vonatkozó kutatások (a Magyary-féle 1932. évi felmérést nem számítva) csaknem teljes hiánya teszi lehetetlenné, - másrészt összeállításunk célján ilyen méretű munkálat egyelőre messze tul is ment volna. így is megvolt azonban az a törekvésünk, hogy az összeállítás egyik súlypontját a két világháború közötti. - a megmaradt iratanyag mennyisége, állapota, problémáinak bonyolultsága és a kutatói érdeklődés iránya miatt - a többinél Jelentősebb korszak körül alakítsuk ki. Itt egyrészt az anyag öszszefüggéseinek körét, másrészt az ügykörök részletességét tekintve is igyekeztünk az előző részekénél bővebb képet adni. - Általában (ha csak nagyvonalakban is), de mindenütt igyekeztünk ezen kivül kitekintést adni a szervezet működésével kapcsolatban felmerült főbb problémákra. A módszert tekintve kell megemlítenünk végül azt is. hogy összeállításunknak a törvényhatóságon kívüli közigazgatási szervezettel foglalkozó részei korántsem léphetnek fel a közigazgatás e része geneükus szervezettörténetének igényével. Az itt tárgyalt szervek megemlítésére csupán azért és csakis annyiban kerül itt sor, amennyiben, a törvényhatósággal állandó kapcsolatban állván, ismertetésük a törvényhatóság működése és kapcsolatai minél teljesebb képének ismeretéhez (ami te kintettel az összeállítás különleges levéltári szakcéljaira felettébb kívánatos volt) elengedhetetlenül hozzátartozik. A rájuk vonatkozó adatok itt tehát csupán a törvényhatóság viszonylatában, ezzel kapcsolatban bírnak jelentőséggel, - e szervek önmagukban, vagy akár önálló rendszerben történő ábrázolására jelen összeállításunk e részei természetesen nem tarthatnak igényt. Összeállításunk formai teljességének érdekében.-avégett,, hogy a törvényhatósági közigazgatásnak az egész közigazgatásban való helyzetéről és arányairól legalább a Horthy korszakot illetőleg képet kapjunk - függelékben mellékeljük a magyar közigazgatás egészét már a második világháború alatti állapotában feltüntető részletes grafikus és magyarázatos ábrázolást 3. Az összeállítás Jelenlegi formájának alapjait a levéltári alsó káderek számára 1953 nyarán rendezett LüK tanfolyamon a polgári kori vármegye szervezetéről tartott előadásom tartalmazta. A centralizációnak, mint az egész szervezettörténeti folyamat központi jellemzőjének kifejtése s vázlatos bizonyítása már itt megtörtént. Jelen összeállítás ezt a gondolatot már csupán mennyiségileg bővítve tárgyalja. Egyes, főleg elvi részek megfogalmazásánál Jól tudtam használni a Beér János professzor szerkesztésében megjelent egyetemi államigazgatási jogi Jegyzet vonatkozó részleteit, valamint Sztudenyikin : A szovjet államigazgatási jog Bp. 1952. cimü munkáját Magának a részletes kidolgozásnak alapjául azonban elsősorban az egykorú közigazgatási vonatkozású törvények, egyes íontosabb rendeletek, közigazgatási és jogi összefoglaló munkák s öszszeáljitások szolgáltak; - meglehetősen korlátozott terjedelmű és értékű, szempontunkból csaknem mindenütt félkész és ezért teljesen átszerkesztendő anyag. Jórészében ez is magyarázata összeáüitásunk említett kényszerű korlátainak, némely - főleg a hatásköröket részletező - helyeken vég* 1
