A polgári kori magyar törvényhatósági közigazgatás. Összeáll. Vörös Károly. Bp. 1956. LOK 81 o. 1 ábra.

III. 1919-1944.

bb) A tankerületi Főigazgató alárendeltje u. i. a tanfelügyelő is, aki a tankerüíelen belül megyénként szervezett népoktatási kerületek élén áll és a népiskolák felügyeletét látja el. E szervezeten belül az operatív szakmai munkát: a tanulmányi felügyeletet a középiskolák esetében tanulmányi felügyelök, a népiskolák esetében a körzeti iskolafelügyelők látják el. Az állami iskolák felett gyakorolt jogkörén kivül a tankerületi főigazgató gyakorolja a területén lévő egyházi iskolák állami felügyeletét is. p) A II. világháborús gazdálkodás hozta létre a közellátási minisztériumot és annak törvényhatóságonként működő szerveit a közellátási felügyelőségeket. Feladatuk az volt, hógy a közellátási minisztert területük közellátási viszonyairól tájékoztassák, a közellátási kormánybiztosnak és a törvényhatóság első tisztviselőjének közellátási szaktanácsadói legyenek. Emellett ellátták mindazokat az operativ feladatokat is; melyeket a miniszter vagy ujabb jogszabályok rájuk bíztak. q) Az állami szakszervek ilyen szólesirányu kiépülésévél párhuzamosan változott meg a munkájukat a törvényhatóság munkájával összehangolni hivatott Közigazgatási Bizottság hatásköre és szervezete is. Az 1929-es törvény a közigazgatási bizottságot is ujjászervezte.^sszététele változatlan maradt, de teljes ülésének korábbi széles jogköre ugyanúgy, mint a törvényhatósági bizottságnál is. megszűnt. Teljes ülésben a bizottság ezentúl csupán az általános ügyeket (összhang biztosítása, ellenőrzés és íelügyelet, a kormány felé javaslat és jelentéstétel) intézte. A teljes ülésnek ezenkívül joga volt fegyelmi eljárást elrendelni az összes törvényhatósági, megyei, városi és községi közegek ellen. Hiányzott a teljes ülésnek az elsőfokú intézkedési jogköre, valamint - ugyancsak az ügyvitel meggyorsítása végett - a másodfokú fellebbezési jogköre. Ezek különféle bizottsá gaira, albizottságaira stb. szálltak át. melyek a következők: aa) Fegyelmi választmány. Hatásköre önkormányzati, alkalmazottak ügyében részben első. részben másodloku. Eleje tartoznak azonban bizonyos állami alkalmazottak ügyei is. bb) Gyára ügyi fellebbviteli küldöttség. Hatásköre a vármegyei és városi árvaszékek . elsőfokú határozatai ellen beadott fellebbezések másodfokú elbírálása, cc) Adóügyi bizottság. Hatásköre másodfokon határozni községi és vármegyei közszolgáltatások, adóelengedések és egyes eljárásjogi kérdésekben beadott fellebbezések ügyében. dd) Gazdasági albizottság. Hatásköre a nyomásos gazdálkodás, legeltetés, állattenyésztés és apaállat tartás, továbbá a kopár területek befásitása ügyében hozott határosatok másodloku elbírálása, okleveles gazdatisztek alkalmazása, A gazdasági albizottság tagjainak szakértőknek kell lenniök, s igy előfordulhat, hogy nem is tagjai a közigazgatási bizottságnak, ee) Népoktatási albizottság. Ez a régebben teljes ülés elé tartozott népoktatási ügyek intézését örökölte: (tankötelesek iskoláztatása, iskolaszékek megválasztása, iskolák állítása, felszerelése és fenntartása, községi tanítók ügyei, felekezeti és magán népiskolák felügyelete.) ff) Útügyi albizottság. Elsöíokon határoz a községeknek az áUami és törvényhatósági utak fenntartása költségeihez való hozzájárulása kérdésében. gg) Kisajátítási albizottság. Vezeti a kisajátítási eljárást. hh) Telepítési albizottság. Elsóíokon határoz a telepítések engedélyezése kérdésében, a befejezett telepítési munkálatokat pedig hitelesiti. ii) Közegészségügyei albizottság. Elsöíokon határoz az engedélyezett uj gyógyszertári jog személyszerinti adományozásában, továbbá kisdedóvási ügyekben. v.- JJ) Építésügyi albizottság. Láthatjuk tehát, hogy éppen a jelentéktelenebb egyedi ügyekkel rendelkező, s éppen azért legnagyobb ügyforgalmu ágazatokban (adóügy, gyámügy, oktatásügy stb.) a bizottság már csak másodfokon határoz, elsőfokú Jogköre csak nagyobb jelentőségű s emiatt már elsöíokon is kisebb ügyforgalmu ügyekben van.