A polgári kori magyar törvényhatósági közigazgatás. Összeáll. Vörös Károly. Bp. 1956. LOK 81 o. 1 ábra.
III. 1919-1944.
A vármegyei gazdasági felügyelő 1 , a törvényhatósági központi szerveknek, a járási felügyelő pedig a főszolgabírónak is szakszerve mezőgazdasági ügyekben. A törvényhatósági igazgatásban kifejtett ilyenirányú működésüket az alispán ill. főszolgabíró irányítja. A gazdasági felügyelök szakmai jellegű irányítását és felügyeletét a minisztériumban a területi gazdasági felügyelök gyakorolják. e) A gazdasági felügyelőségekkel bizonyos összefüggésben ugyancsak a Földművelésügyi Minisztérium alárendeltségébén működtek a hatósági gazdasági munkaközvetítés 4944-ben létrehozott szervei. Feladatuk a mező-, szőlő-, kert- és erdőgazdasági termelés, valamint a földmunkák terén a hazai munkakeresletnek és munkakinálatnak kiegyenlítése, a munkapiac nyilvántartása, a gazdasági üzemeknek kellöszámu munkaerővel való ellátása és a gazdasági munkavállalóknak megfelelő munkaalkalomhoz juttatása volt; - valójában elsősorban a nagybirtoknak a háború okozta munkaerőhiány elleni védelme volt legfőbb feladatuk. Az Országos Gazdasági Munkaközvetítő Hivatal alatt vármegyei szinten működtek a vármegyei gaz- \ dasági munkaközvetítő hivatalok, amelyek hatásköre a törvényhatósági jogú városokra is kiterjedt. A hálózat azonban nem épült ki teljesen s igy vármegyei szinten a feladatkört a gazdasági felügyelőségek is betölthették. Ezért lehetőleg egy munkaügyi felügyelő volt beosztva hozzájuk. Községi szinten működtek a községi gazdasági munkaközvetítő hivatalok. Ezek feladatkörét városokban á polgármester által kijelölt tisztviselő, községben a vezetöjegyzö látta eL f) 4928-ban újjászervezték az állategészségügyi igazgatás szervezetét is. Az államosított állatorvosi szolgálat azonban a törvényhatóságokkal és a közigazgatási bizottságokkal szemben továbbra is bizonyos fokú alárendeltségi viszonyban maradt Szakirányú feladatokat ellátó, ugyancsak a földművelésügyi minisztérium alá rendelt szakszervek voltak a szölészeü és borászati felügyelőségek, selyemtenyésztési felügyelősógek és méhészeti kerületi felügyelőségek. Ezek nem megyei beosztás szerint működtek : egy-egy felügyelőség területe « több megyét is magában foglalhatott. g) Ugyancsak a földmüvelésügyi minisztérium alá rendelve működtek a folyammérnöki hivatalok, melyeknek működése szintén több megyére terjedt ki. Feladatuk az állami igazgatás alatt álló folyóvizeken az árvízvédelmi rendelkezések végrehajtása és ellenőrzése, a folyók medrének és partjának állapotára való felügyelet, azok szabályozásának megtervezése és a munkálatok végrehajtásának ellenőrzése. Ők ellenőrizték az ármentesitö társulatok szaktevékenységét is. h) Szintén olykor több megyére is kiterjedő hatáskörrel működtek a kultúrmérnöki hivatalok. Feladatuk a műszaki talajjavításokkal (lecsapolások. alagcsövezés, sáncolás stb.) kapcsolatos munkálatok megtervezése és~~végrehajtása, a nem állami kezelés alatt áHó vízfolyások rendezése és fenntartása, a vízjogi törvény (4885 : XX111. tc.) végrehajtáséval és a vízjogi engedélyezésekkel összefüggő teendők elvégzése volt i) A Pénzügyminisztérium alárendeltségében működtek a pénzügyigazgatás szakszervei, melyeknek főfeladata a közadókkal kapcsolatos teendők ellátása volt. E szervezet a törvényhatóságtól teljesen függetlenül működött s azzal csupán annyiban érintkezett, hogy a közadók kezejését legalsó fokon ellátó községek és m. városok megfelelő szervei (városi adóhivatalok), ill. egyes közegei (községekben : adóügyi jegyző, forgalmi adókezelö, végrehajtó) mint községi ill. megyei városi alkalmazottak még nem a pénzügyminisztérium, hanem ugyanúgy a törvényhatóság alá voltak rendelve, mint a város ilt kézség bármely más tisztviselője, ill. alkalmazottja. Szakirányú teendőikbe azonban -- mint ezt a törvényhatósági végrehajtóapparátus hatásköreinek felsorolásánál láthattuk - a törvényhatóság nem avatkozhatott, de azok sikeres megoldását minden adminisztratív vagy egyéb - pl. karhatalom kirendelése adóvégrehajtáshoz - eszközzel elősegíteni volt köteles. A közszolgáltatások kezelésére vonatkozó általános szabályokat a közadók kezeléséről szóló 600/4927. P. M, sz. hivatalos összeállítás (K. K. H. Ö.) tartalmazta. Ez közadón érti mindazokat a szolgáitatásokat, ameiyek közadók módjára hajtandók be, tehát az egyenes, forgalmi és fogyasztási adókat
