A polgári kori magyar törvényhatósági közigazgatás. Összeáll. Vörös Károly. Bp. 1956. LOK 81 o. 1 ábra.

III. 1919-1944.

tárgyalása és Jóváhagyása, ennek következtében az izr. felekezeti anyakönyvi ügy s az izr. (anyakönyvvezető) rabbi választások felülvizsgálata, jóváhagyása, - az anyakönyvvezető rabbi fegyelmi uton való elmozdítása. Járványos betegség esetén ö rendelte el az iskolák bezárását, A többi minisztérium által ellátott igazgatási ágazat vonatkozásában az alispánnak Jóformán semmiféle elsőfokú hatásköre nem volt, • c) Az alispán másodfokú hatásköre legnagyobb részében a főszolgabíró - és az azzal csaknem teljesen azonos igazgatási hatáskörű megyei városi polgármester - azon ügyköreiből állt elő, melyekben ezeknek határozataival szemben fellebbezési lehetőség volt. ügyköreik legnagyobb része u. i. ilyen természetű volt, kivéve néhány elszórt kivételt (igy pl. a külföldiek ellenőrzésével kapcsolatos néhány ügykörben a KEOKH volt a fellebbezési fórum, - néhány a földmüvelésügyi igazgatásba tartozó jelentéktelen ügykör esetén pedig a főszolgabíró íli. megyei város polgármestere végsőíokon járt el.). Az alispán másodfokú hatáskörének ügyköreit tehát a főszolgabiró Hl. megyei város polgármesterének elsőfokú hatásköre ismeretében csaknem teljes pontossággal megállapíthatjuk. d) Az alispán vezetése alatt álló megyei tisztikart illetőleg - tekintete evévé a közben történt átszervezéseket * az 4 929-i törvény továbbra is fenntartja az 4886-i állásokat: az ügykörök s feladatok továbbra is változatlanok. Mindeme hatáskörök vizsgálata nem szabad, hogy megtévesszen bennünket. Ha az önkormányzatnak korlátozott volt is a hatásköre -- többet tehetett volna mint amennyit tett. Az apparátusnál hasonló volt a helyzet: láttuk, hogy a törvényes rendelkezések számos esetben lehetőséget adtak volna számukra a dolgozók sorsának könnyítésére. Hogy ezzel annak ellenére sem éltek, világosan mutatta az egyrészt osztály helyzetükből, s másrészt még inkább az egész rendszer lényegéből származó korlátokat, melyek az uralkodóosztálynak s az akaratát végrehajtó közigazgatásnak egyre lehetetlenebbé tették normális, a polgári közigazgatás korlátai között is, de a dolgozók érdekeit mégis jobban szolgáló közigazgatási munka folytatását. 3. A törvényhatósági önkormányzat korlátozása • l. A törvényhatóság jelentőségének háttérbe szorulását nemcsak a közgyűlések feletti kormánydienőrzés továbbnövekedése és a törvényhatósági önkormányzat politikai akcióképességének további erős csökkentése mutatja. Legalább annyira jellemző tünet az általa egyre több megkötéssel vitt általános igazgatási hatáskör mellett á szakid' ugatásnak és a különféle hatósági feladatkörrel ellátott érdekképviseleteknek a törvényhatóságid, ^öbbé-kevésbé függetlenül, törvényhatósági szinten is egyre szélesebben kiépülő hálózata. Ezen ágazatok törvényhatósági szinten működő vagy a törvényhatósággal érintkezésben lévő fontosabb szervei a következők : a) A belügyminisztérium alárendeltségében működő szervek legjelentősebbike a csendőrség volt. A Tanácsköztársaság leverése óta a közbiztonsági szolgálatot az ország területének mindazon részein, melyekre a rendőrség hatásköre nem terjed ki, a csendőrség látta el. A csendőrség katonailag volt szervezve: központi szerve a csendőrség felügyelője volt, akinek hatáskörébe az egyöntetű kiképzés, a legyelem és a rend egyöntetűségének biztosítása tartozott. Alárendelve működtek a csendörkerületi parancsnokságok (ezeknek száma egyenlő a honvéd hadtestparancsnokságokéval) - ezek alatt álltak a csendőrosztályparancsnokságok. Utóbbiból a vármegye területén több is lehetett, de általában kevesebb volt, mint ahány járás volt. Szemben az osztáiyparancsnokságokkal. melyeket még tiszt vezetett az alájuk rendelt őrsök már csak altisztek parancsnoksága alatt állottak. Egy őrs hatásköre több-kevesebb község területére terjedt ki, járási székhelyen őrs mindig volt. Az őrsök állandóan portyáztak : evégett minden községben kellett csendörpihénének lennie. Ez az apparátus kizárólag végrehajtó szerepet játszott, s mint ilyen a törvényhatóságok első tisztviselőinek, legfelső fokon pedig a-belügyminiszternek hatósága alá tartozott. A közbiztonsági szol53