A polgári kori magyar törvényhatósági közigazgatás. Összeáll. Vörös Károly. Bp. 1956. LOK 81 o. 1 ábra.

II. 1886-1919.

I Maguknak a bizottság ügyköreinek mennyiségi tágulását mutatja az az irattári rendszer is. ara I -1902-ben a közigazgatási bizottságok számára kötelezővé teltek. E rendszer szerint az iratokat !• küllőben kell tárolni (kisebb törvényhatóságoknál egyes kútfőket összevonhatnak). E kútfők a kö I vetkezők: ^ I • '. | I I. Általános közigazgatási ügyek, ideértve a községi, közegészségi és betegápolási ügyekei is. I | II. Pénzügyek. -- III. Közoktatási ügyek. -- IV. Közgazdasági és iparügyek. - V. Közúti, közmunka, vas I | uti, posta és távirdai ügyek. -- VI. Vizépitészeti, vízszabályozási és malomügyek. - VH. Mezőrendör | f: ségi ügyek. - VIII. Cseléd- és munkásügyek. - IX. Börtön- és igazságügyek. - X. Katonaügyek. XI. Fe| | i gyelmi ügyek. -XII. Gyámhatósági ügyek. - XIII. Erdészeti ügyek. - XIY. Vegyes ügyek. | ^ E sokatmondónak látszó tárgyi tagolás ellenére is az anyag maga e tagoláson belül végeredmény5 ben továbbra is a közéleti hármas háláskor : kisebb részében operatív, nagyobb részében i egy enni | és fellebbezési hatáskör határain belül mozog. Jellemző viszont, hogy a Iejlődés során az ezen ír ügykörökbe tartozó ügyek mennyiségének megnövekedése immár különleges irattári rendszert igényel. % * B. A városi törvényhatóság & . í 1. A törvényhatósági bizottság szervezete és hatásköre' a) A törvényhatósági bizottság hatáskörét a törvényhatósági, jogú városban is közgyűlésben l gyakorolja, A közgyűlés szervezetében az -1870-i törvényben lefektetett állapothoz képest változás tj nincs. ( b) A közgyűlés hatásköre alapjaiban most is azonos az 4870-ben megállapítottal, sőt azonos.. ságál még jobban megtartotta mint a vármegye. A városi törvényhatóság hatásköre ugyanis 1870-4886. \ között nem csökkent olyan sok vonatkozásban, mint a vármegyéé, ^öt az 1886-i törvényben még s jobban tágult. A városi törvényhatóság pótadóztatási jogát illetőleg ugyanis a törvény kimondja, hogy •j *a törvényhatósággal joggal biró városok házi adója'az állami egyenesadók úgymint a földadó, ház| adó. keresetadó. nyilvános"számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója, bányaadó. tőkekamal. í és járadékadó után százalékokban vettetik ki.» | Viszont azok a korlátozások, melyeket a vármegyei törvényhatósági bizottság hatáskörének ismerlef lésénél leirtunk a torvényhatósági jogú városokkal szemben is érvényesek. - . j c) A városi törvényhatósági bizottság mellett a vármegyékéhez hasonlóan meglévő választf mányokon és bizottságokon kivül a vármegyei állandó választmány feladatait is eüátva továbbra is j megvan a tanács, mint a közgyűlések közötti időben az önkormányzatot képviselő végrehajtó szerv. % Szemben azonban az 1870-i törvénnyel az 18861 törvény részletesen felsorolja a tanács hatáskörét S is. A törvény szerint a tanács a városi törvényhatóság végrehajtó közege, ugy az állami közigazí gatás. mint az önkormányzat korében. azonkívül bizonyos ügyekben (felsorolásukat az elöbbiekjj . ben láttuk) a közgyűlés megkérdezése nélkül önálióan is intézkedik. Ezenkívül a tanács vezeti és { intézi a város gazdasági ügyeit, de a közgyűlés határozataihoz képest., (ezeknek keretében gons doskodik: a város közvagyonának és jövedelmeinek fenntartásáról és hasznosításáról, ezeknek nyil\ vántartásáról és a városi pénztárak, valamint a városi torvényhatóság felügyelete alatt lévő alapok I szabályszerű kezeléséről, az ezekre vonatkozó számadások elkészítéséről és megvizsgálásáról, s a tanács utalványoz a házipénztárra a számvevőség meghallgatása mellett és a költségelőirányzat \ korlátai között.) Közgyűlést előkészítő szerepében - ez, mint láttuk, a vármegyék állandó választj mánYának megfelelő hatáskör -- a tanács készíti elő a szabályrendeletek alkotását, a törvényha| tósági bizottsági tagokat választó kerületek alkotását, az utak, közmüvek, építkezések, közmunkák | felölj intézkedéseket, kolcsönvételeket, költségvetési előirányzatokat, zárszámadásokat, fizetésmegj állapításokat, uj hivatal szervezéseket, azaz - <általában az önkormányzat és a városi gazdászat \ l'ontosabb ügyeinek közgyűlési tárgyalását*. Igy tehát, - mint látjuk - a tanács hatásköreinek egy | része olyan Jellegű, ami a megyéknél az alispáni hatáskörhöz tartozik. A polgármester az alispán( hoz képest tehát szűkebb jogokkal rendelkezik.