A polgári kori magyar törvényhatósági közigazgatás. Összeáll. Vörös Károly. Bp. 1956. LOK 81 o. 1 ábra.

I. 1867-1885.

tartására, a polgári társadalmi rend védelmére sem. Ezért itt is visszatérve az abszolút kor tapasztalataira, az 1884 : 3, tc. kel katonailag szervezett, kizárólag a belügy- íll. honvédelmi minisztertől függő testületet hoztak létre" a csendőrséget. Ezzel egyidejűleg megszüntetik a vármegyék karhatalmi szerveit, s az erre vonatkozó költségeket törlik is a vármegyék költségvetéséből. Ez a körülmény ismét jelentősen csökkentette a vármegye befolyását. e) A Tenti fejlődés következtében tehát a 80-as évek közepén egy törvényhatóság területén az Önkormányzati igazgatási szervek mellett a különféle állami igazgatási szerveknek már elég nagy száma működött. Ennek következtében fenyegetett a veszély, hogy állami és önkormányzati szervek között megsűrűsödnek az összeütközések, íőieg az alsóíoku intézkedéseknél, ahol ugyanazok a szerbek különféle vonatkozásokban gyakran több állami vagy törvényhatósági szervnek is alá voltak rendéivé. Hogy a vármegye területén az önkormányzati szervek által végzett Közigazgatási munka és a fentiekben részletezett különleges állami szakigazgatás munkája megfelelő, összhangban legyen, az állami és megyei szervek egymás munkáját ne akadályozzák, arról állandóan kölcsönös tudomással legyenek és az esetleg felmerült ellentéteket minél gyorsabban és közvetlenebbül áthidalhassák, az 187(>: 6. tc. felállította a törvényhatóság: közigazgatási bizottságot. A bizottságnak a törvény értelmében 20 tagja van. Elnöke a főispán, tagjai: az alispán, főjegyző, íiszíiügyész, árvaszéki- elnök, főorvos, adófelügyelő (később pénzügyigazgató) ÁÉH főnök, tanfelügyelő, királyi ügyész. A fentiek hivatalból tagok. A bizottság tíz további tagját a törvényhatósági bizottság közgyűlése válaszíja 2 évre. A hivatalból kiküldött tagok között tehát részben az önkormányzat, részben az állami szakigazgatás vezetői találhatók: a 10 választott taggal együtt az önkormányzati elemek súlya a bizottságban még biztosítva van. A bizottság hatásköre hármas irányú: részben konkrét közigazgatási ügyeket intéz, részben fegyelmi hatóságot gyakorol, részben fellebbezési fórum. Mint konkrét közigazgatási ügyet intéző szerv «az általános közigazgatás érdekében intézkedik aziránt, hogy a törvényhatóság területén a közigazgatás össznangzatosan eszközöltessék és az összes akár kinevezett, akár választott közegek egymást támogassák, teendőiket összevágólag teljesítsék*. A szakigazgatás vonalán elsősorban az annak keretében ellátott feladatok közigazgatási vonatkozásában intézkedik, részint pedig a törvényhatóság érdekeit képviseli, A részleteket illetőleg a közigazgatási bizottság a közadók kezeiése vonatkozásában részletesen szabályozott hatáskörén belűi eljer az egvös adók kivetése, beszedése, kezelése és behajtása, továbbá a közvetett adó illetékek és egyenes adók módjára beszedendő kincstári és egyéb követelések behajtása körül. A közmunkákról szóló törvény értelmében vezeti mindazon intézkedések végrehajtását, amelyeknek a torvény szerint ugy kormányrendeletek, mint törvényhatósági szabályrendeletek és határozatok alapján a törvényhatóság területén levő s a törvényhatóság kezelése alá helyezett utak és hidak építése és jókarban tartása érdekében eszközöltetniük keli. Elintézi, ugyancsak azon törvény alapján a közmunkateher megállapításából eredő vitás kérdéseket. Vezeti mindazon intézkedések- végrehajtásét, melyek a kizárólag-községi utak létesítése és jókarbantartása céljából szükségesek és eszközölteti evégből az ilyen terhek közös viseléséhez szövetkező községi csoportok megalakitás&l A vasutakat illetőleg a vasúti igazgatóságok, áliomásfőnokök stb. és a közigazgatási közegek, vagy az előbbiek és a közönség vagy egyesek között felmerülő nem rendészeti, hanem közigazgatásilag elintézhető ügyekben hoz határozatokat, melyeket már csak a miniszterhez lehet fellebbezni. Felügyei a bizottság arra, hogy a közigazgatási közegek teendőiket a vasutak, a vízszabályozási és védmüvek, valamint a gátrendőrség körében a fennálló törvények szerint pontosan és együttműködve eszközöljék. Ellenőrzi az államépitészeti hivatalok munkáját. - A járási tisztviselők által felügyel arra, hogy a népiskolákban ne használjanak tiltott, vagy legalábbis nem engedélyezett tankönyveket, felügyeltet arra, hogy a tanköteies gyermekek valóban járjanak az iskolába, hogy az iskolaépületek kellő karban legyenek. Általában felügyel arra, hogy a népoktatásra vonatkozó rendeleteket, az iskolafenntartók végrehajtják e. s felekezeti iskolák vonalán pedig segítséget nyújt a közigazgatási közegeknek az egyházi hatóságok rendeleteinek végrehajtásánál. - Posta és távírda ügyekkel kapcsolatos hibák és akadályok elhárításáról is - amennyiben ez közigazgatási útra tartozik - intézkedik, a katonai kivételes nősülési engedélyt kérő folyamodványok, valamint egyes esetekben a