A polgári kori magyar törvényhatósági közigazgatás. Összeáll. Vörös Károly. Bp. 1956. LOK 81 o. 1 ábra.

I. 1867-1885.

E részben a fejlődést a következő periodizáció szerint fogjuk tárgyalni: 1. 4867-1886 1L 1886-1919 III. 4949-1944 Az egyes periódusokon belül rövid történeti bevezető és a törvényhatóság ekkori osztály tárta Imá­nak részletesebb ismertetése után, külön-külön a vármegyei majd a városi törvényhatóság viszony­latában, ismertetni fogjuk: 4. A törvényhatósági bizottság szervezetét és hatáskörét 2. A végrehajtó apparátus szervezetét és hatáskörét 3. A törvényhatósági önkormányzat korlátozását, (ennek keretében ismertetve a törvényhatóság il­letékességi területén működő állami szerveket is). I. 4867-4885 Történeti bevezetés A kiegyezés osztrák-magyar viszonylatban általában az osztrák és magyar uralkodó osztályok, kü­lönösen az osztrák nagyburzsoázia és a magyar nagybirtok érdekközösségén alapult. Ezek már kapitalista alapjainak megfelelően a Magyarországon 4867-től kezdve kialakuló politikai felépítmény burzsoá típusú államszervezet volt. bár Magyarország kapitalista fejlődésének hátra mar adottsága folytán sok szempontból még a feudális maradványokat is védelmezte. Feladata a magyarországi különleges viszonyok következtében többrétű volt: ameüett, hogy bizto­sítania kellett az uralkodóosztály helyzetét a néptömegekkel szemben, fent kellett tartania a kiegye­zés által Ausztria és Magyarország között létrejött kapcsolatot, valamint a magyar uralkodó osz­tálynak a nemzetiségek feletti uralmát is. Mint ezen államapparátus általában középfokú szerveit a kiegyezés a törvényhatóságokat továbbra is abban az önkormányzati formában állította helyre, melyet még a feudális korból örököltek, s mely­nek a polgári igényeknek megfelelő átalakítására 1848 törvényhozása * népképviseleti alapra* való helyezésükkel meg is tette az első lépéseket. A törvényhatósági jog helyreállítása a vármegyék esetében az egész önkormányzat újraéledését is jelentette. - a volt szabad királyi és most törvényhatósági jogot nyert városok esetében, - me­lyeknek önkormányzata helyhatósági ügyeikben az abszolutizmus alatt is megmaradt - e meglevő önkormányzatnak inkább csak bizonyos, elsősorban politikai Jellegű bővülését hozta magával. A törvényhatóságok önkormányzatának társadalmi bázisát a következőkben részletesen fogjuk is­mertetni. Már itt meg kell azonban jegyezni, hogy az így helyi viszonylatban ismét irányitó sze­rephez jutott rétegek osztályhelyzetüknél fogva mélységesen megegyeztek a kormányzattal, annak az uralkodóosztály helyzetét a tömegekkel szemben biztosítani és a közigazgatás igazi demokrati­zálását meggátolni igyekvő törekvéseit illetően. Már itt kell megemliteni továbbá azt is, hogy a törvényhatósági önkormányzatok helyreállításával azok a rétegek is bizonyos politikai hatalomhoz jutottak, melyek kívül álltak a kiegyezést létrehozó nagybirtokos, nagytőkés csoportokon, s melyek (főleg a középbirtokosság egy része s a szegé­nyebb értelmiség) már kezdettől fogva az Ausztriával fennálló kapcsolatok bizonyos lazítását kö­vetelték. Ugyanígy bizonyos érvényesülési lehetőség nyílott a nemzetiségi burzsoáziának és értel­miségi rétegeknek is. Ennek következtében a kormány, hogy a kiegyezéssel létrehozott helyzetet fenntarthassa, kezdettől fogva harcot indított a törvényhatóságok, - ekkor elsősorban még a vár­megyék - hatáskörének korlátozására, nehogy ezek mint a közigazgatás középfokú szervei, a köz­ponti kormány halalom akaratának érvényesülését megakadályozhassák. Ennek során a kormány elő-

Next

/
Thumbnails
Contents