Molnár András (szerk.): Levéltáros elődeink. Degré Alajos és Szabó Béla munkássága (Zalaegerszeg, 2006)
Béli Gábor: Degré Alajos és a régi gyámsági jog
Ez a néhány kiemelés is arra mutat, hogy helytállók azok a feltevések, amelyek az Institutiókat, helyesebben az Institutiókat is, és a Summán kívül valamely más, az Institutiók alapján készült, netán valamely a Summa legum szerkesztője által is használt összegzést tekintenek a Werbőczynek forrásul szolgáló munkának, munkáknak. Természetesen a háttéranyag eredetének kérdése a Hármaskönyv gyámsági jogára nézve másodlagos. Werbőczy szándékát tekintve azonban nagy jelentősége volt az „idegen jogi” elemeknek, mert felhasználásukkal, beépítésükkel az árvák jogainak védelmét alapvetően biztosító gyámsági intézményrendszert törekedett felépíteni, amit ezért nem hiába tekintett Degré „Werbőczy reformkísérletének”.27 Werbőczy, ahogy ezt Degré kiemelte, a gyámsági rendszerében minden esetben szem előtt tartotta a rokonok, pontosabban az osztályos atyafiak érdekeit, és csak annyiban lazított az ősiség szoros kötöttségén, hogy fenntartva a rokoni gyámságot, „elismerte az anyának és a nagyanyának a gyámságra, különösen az anyai vagyon kezelésére vonatkozó jogár, de azt,,megszorította azyal, [■■•] hogy az atyai ősi vagyon kezelését az anyától mint gyámtól megvontd’, mely jogot a fiági osztályos atyafiak maguknak követelhettek, de ezzel együtt legalább annyira ügyelt Werbőczy a király háramlási jogának érvényesülésére a király gyámrendelési joga kapcsán, ami a király (szent korona) szükségképpeni öröklési jogából következett.28 Degré Werbőczy reformkísérletének egyik bizonyítékát az atya végrendeleti gyámrendelésében látta, megjegyezve, hogy ez óvatos újítás volt, minthogy az atya gyámrendelési joga tulajdonképpen „az ősi vagyon védelmének addigi szokásos eszközeit sértette”, és ezzel magyarázta, hogy Werbőczy az ősiség védelmében odáig szűkítette a végrendeleti gyámrendelés lehetőségét, és annak csak akkor engedett teret, ha a gyámságra jogosult osztályos atyafi jelét adta, hogy a gyermek vagyonára pályázik, vagy perben áll vele, bár elvileg elismerte azt, hogy a végrendeleti gyámnevezés megelőzi az atyafiak törvényes gyámságát.29 Degré ennél lényegesen fontosabb újításnak tartotta, hogy Werbőczy a gyámságot kötelezőnek ismerte el, ami magával hozta a gyámi tiszt ellátása alóli mentességi okok meghatározását, valamint a gyámolt érdekeinek védelmében a gyámság átvételének 27 Degré Alajos: A magyar gyámság! jog 11. p. 28 Degré Alajos: A magyar gyámsági jog 12. p. 29 Degré Alajos: A magyar gyámsági jog 13-14. p. 37
