Molnár András (szerk.): Levéltáros elődeink. Degré Alajos és Szabó Béla munkássága (Zalaegerszeg, 2006)
Mezey Barna: Degré Alajos, az egyetemi tanár
követő években, a szovjet típusú jog kialakulásának korában érvényét veszítette, de a hazai történelmi materializmus historikus megalapozásában jelentős szerepet tudott játszani, igaz irányított kutatási területeken. A joghistória filozófiai funkcióján túl a múlt jogrégészetévé, a jog történeti illusztrációjává, a kultúrtörténet részévé vált, ami a képzést egyre inkább a megalapozás irányába fordította. Ezt fejtette ki akkor, amikor erősen érvelt a jogász alapozottságú jogtörténeti kutatások és oktatás mellett. Jogtörténet-tudományról szóló tanulmányaiban példaként hozta fel a jogászkodó történészek komikus erőfeszítéseit a jogesetek értelmezésében. Az alkotmányos viszonyok fejlődésének elemzése49 mellett azonban a történészek olykor konkrét jogi szakkérdésekhez is hozzászóltak, nem ritkán még a jogi definiálás feladatát is átvállalva.50 Miután azonban történelemkutatóknak az esetek nagy többségében hiányzott a jogi alapozás, a dogmatikai felkészültség, a római jogon iskolázottság, a jogtudományi rendszerezési készség, kísérletük Degré Alajos szerint rendre kudarcra van ítélve. De a jogtörténettel „hivatásszerűen” nem foglalkozó, tételes jogot művelő, tanító szakjogászok „fellegjárása” épp olyan kártékony, mint a történészek jogi ismereteket nélkülöző és dogmatikai felvértezettség nélkül készült megközelítései. A jogász, aki a jogtörténetet csupán saját szakterülete dogmatikája szempontjából közelíti, vagy tételes jogának történeti intézményeit históriai hátteréből kiragadva, fejlődési indítékait nem ismerve próbálja értelmezni, esélytelen a tartalmi értelmezésre. * Degré Alajos a huszadik század második felének legendás tudományos egyénisége, jogtörténész kutatója volt. Rangos helytörténész, te49 Degré az alábbi művekre hivatkozik: Bartoniek Emma: Az Árpádok trónöröklési joga. In: Századok 1925-26., Uő.: Corona és regnum. In: Századok 1934., Domanovszky Endre: A trónöröklés kérdése az Árpádok korában. In: Budapesti Szemle 1913., Szilágyi László: A királyi kancellária szerepe az államkormányzatban 1458-1526. Budapest, 1930., I lóman Bálint - Szekfű Gyula: Magyar történet. Budapest, 1935. 3-4. köt. 50 Degré a következő munkákat idézi: Komjáthy Miklós: Kun és jász társadalomelemek a középkorban. Budapest, 1932., Waldapfel Emil: Nemesi birtokjogunk kialakulása a középkorban. In: Századok 1931., Lederer Emma: A középkori pénzügyietek története Magyarországon. Budapest, 1932., Váczy Péter: A szimbolikus államszemlélet kora Magyarországon. Budapest, 1932., Uő.: A hűbériség szerepe Szent István királyságában. In: Századok 1932. 23
