Molnár András (szerk.): Levéltáros elődeink. Degré Alajos és Szabó Béla munkássága (Zalaegerszeg, 2006)
Csömör Erzsébet: Szamosszegtől Zalaegerszegig. Szabó Béla életrajzának vázlata (1905-1985)
Csömör Erzsébet: SZAMOSSZEGTŐL ZALAEGERSZEGIG SZABÓ BÉLA ÉLETRAJZÁNAK VÁZLATA (1905-1985) Sokgyermekes református értelmiségi család gyermeke. Édesapja Szabó László, a szamosszegi református elemi iskola tanítója, aki a tanítás mellett ellátta a templomi szolgálatot is. Édesanyja Tóth Terézia, aki szintén a szamosszegi iskolában tanított, munkájával „nemcsak a tanulók szikinek és a község lakóinak, hanem a feljebbvalóinak becsülését és elismerését is kiérdemelt<T — olvashatjuk jellemzését a működési bizonyítványában.1 Heten voltak testvérek, közülük Béla — a későbbi levéltáros, egyben Zala vármegye utolsó főlevéltárosa —, aki 1905. szeptember 30-án született a Szatmár megyei Szamosszegen. Szabó Bélának harmonikus gyermek és fiatalkora volt, noha tudjuk, hogy ha sok gyermeket kell felnevelni, eg}7 tanítócsalád sem bővelkedik földi javakban. Iskoláit a szamosszegi Református Elemi Iskolában kezdte, majd négy osztály elvégzése után beíratták a Szentesi Állami Főgimnáziumba.2 Itt tanulta meg a latin és a görög nyelv alapjait, azután a debreceni református kollégium főgimnáziumában fejezte be középfokú tanulmányait. Nem volt jeles diák, latinból viszont kitűnően érettségizett. Jogásznak készült, egyetemi tanulmányait a debreceni egyetem jogi karán kezdte. Csakhamar úgy gondolta azonban, hogy a jogi pálya helyett — ez a fakultás jó előkészítője minden kultúrtörténettel foglalkozó tanulmánynak — a bölcsészet érdekli jobban, ezért két év után átiratkozott a bölcsészkarra. Az egyetemen nagynevű professzorok — Darkó Jenő3 * * * és 1 Zala Megyei Levéltár (ZML) Szabó Béla levéltáros iratai. 2 ZML Szabó Béla levéltáros iratai. 3 Darkó Jenő (Dalnok, 1880. július 13. - Debrecen, 1940. január 8.) görög filológus, bizantinológus, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja (1913). Budapesti, müncheni tanulmányok után 1906-tól pápai, majd budapesti középiskolai, 1908-tól debreceni főiskolai tanár. 1910-től a budapesti egyetem magántanára, 1914-től a debreceni egyetem tanára. 1928-1929-ben az egyetem rektora. 105
