Molnár András (szerk.): Levéltáros elődeink. Degré Alajos és Szabó Béla munkássága (Zalaegerszeg, 2006)

Káli Csaba: Zala vármegye levél tárnokai 1939 előtt

vonatkozóan még annyi derül ki, miszerint a szabadságharcban nagyon fiatalon vett részt. Eötvös az 1909-ben kiadott művében harminc éve halottnak mondotta Kerkapolyt, ezért feltételezhetően 1869 körül hunyt el a balszerencsés levéltárnok.17

Kerkapoly Balázsnak a tisztétől való megválása után Háry Ágoston lett 1862. január 30-án Zala vármegye új levéltárnoka. Ezen poszt kis túlzással „családi örökségnek” is aposztrofálható, ugyanis ő Háry Farkas fia volt.18 Alig több mint három esztendeig, 1865 novemberéig tartott ez a megbízatása, ezen kívüli életpályájára vonatkozóan mindössze annyit tudunk, hogy 1848. január 15. és 1849. október 31. között segédszámvevőként alkalmazták a vármegye hivatali apparátusában.19 1865 novemberének végén már Paár Károlyt találjuk a megyei levéltárnok székében, aki csaknem egy évűzedig, 1874. április 5-ig — halála napjáig — viselte ezt a hivatalt.20

Utódja 1874. május 4-től Hanty Károly lett, aki ezt megelőzően két és fél évig első aljegyzőként szolgálta a megyét. O több mint 15 évig látta el a vármegyei levéltárnok feladatkörét. 1890 decemberének végén betegségére hivatkozva kérte a nyugdíjazását a vármegyétől, mely akceptálta kérését.21 Életéről alig tudunk valamit, viszont az 1920-as évek végén találkozhatunk egy Hanty Károlyról elnevezett ösztöndíj alapítvánnyal, de a rendelkezésünkre álló szűkszavú zárszámadásokon kívül ennek keletkezéséről egyelőre nem áll rendelkezésünkre adat.22

A betegsége miatt nyugdíjazott Hanty Károly helyére 1891. február 15-én Fitos Mártont nevezték ki levéltárnokká. Fitos 1856. november 8- án született Nagylengyelben. A vármegyei szolgálatot 1882. július 12-én kezdte, mint helyettes segédszolgabíró. Helyettesként mindössze két hónapig tevékenykedett, ugyanis a szeptember 11 -i közgyűlés scgédszolgabíróvá léptette elő. Ebben a tisztében 1884. december 31-ig maradt meg, ekkor ugyanis — mint a későbbiekből kiderül, csak időlegesen — megvált

17 Eötvös Károly: A Bakony. I. köt. Pest, 1909. 167-175. p.

18 Kapiller Imre: Nemesek Zalaegerszegen a 18-19. században. In: Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből. (Zalai Gyűjtemény 61.) (Szerk. Molnár András) Zalaegerszeg, 2006. 53. p.

19 Zala megye archontológiája 316., 418. p.

2» Uo. 316., 333., 458. p.

21 Pára )ózsef: Zala vármegye levéltára 2. rész 188. p.; Zala megye archontológiája 333., 418. p.~

22 Zala Megyei Levéltár (ZML) Zala vármegye Levéltárának iratai (Levéltár ir.) 189/1927.

99