Berényiné Kovács Gyöngyi: A levelesládától a „leveles tárházig”. Tanulmányok Pest megye múltjából IV. - Pest Megye Múltjából 15. (Budapest, 2012) 43-67.

tisztség magas műveltséget, iskolázottságot és kiemelten jó családi kapcsolatokat igényelt, de rendkívüli megbecsülést, további karrierlehetőséget (helytartótanácsi vagy kancelláriai alkalmazás, akár a Hétszemélyes Tábla személynöki tisztsége) biztosíthatott a pályázó számára.

A családfáját a Hont-Pázmán nemzetségig visszavezető Rákóczy Gábor a 18. század végén zsidói (vácegresi) maradványbirtokára visszaszorulva szinte jobbágysorban, szalmakunyhóban élt. Egyik leszármazottjának, Rákóczy Jánosnak azonban sikerült felküzdenie magát aljegyzővé a reformkorban.29 30 Nyáry Pált - öt testvérével együtt - özvegyen maradt édesanyja nevelte, taníttatását pedig sógorai fizették. Az 1820-as években mindössze 90 holdnyi birtok felett rendelkezhetett, Nyáregyházán 50, Nagykőrös határában 40 holdja volt. Felemelkedésének egyetlen útját, a vármegyei szolgálatot tiszteletbeli, fizetés nélküli alügyészként kezdte. 1836-ban végül a másodaljegyzői tisztségig jutott.JÜ

Az elhunyt vagy leköszönt tisztviselők helyét általában rövid úton, alacsonyabb posztokról előlépőkkel töltötték be. A tisztújítások során többes jelölések esetén is ők indultak a legnagyobb eséllyel.31 1823-ban például, amikor Kubinyi Ferenc aljegyzőt kifogásolható magatartása (hevessége) miatt felmentették, az addigi másodaljegyző, Bemáth György került a helyére.32

Az egyes tisztségeket a megye közgyűlése választás vagy kinevezés útján, az 1790 és 1829 között általában öt-, később pedig háromévente tartott tisztújítások alkalmával töltötte be. Az időközben előforduló üresedések esetében a főispán nevezett ki - a soron következő tisztújításig - ideiglenes tisztviselőket. A tartósan távollévő - például országgyűlési követté választott - hivatalnok helyettesítéséről ellenben a megye közgyűlése soron kívüli megbízás révén gondoskodott.33

A főispánok kinevezési joga kiterjedt a jegyzőkre (főjegyző, első és második aljegyző), a tiszteletbeli képviselőkre, valamint a megyei szegődményesekre is.34 A közgyűlési jegyzőkönyvek tanúsága szerint a jegyzőket néha kijelölték (kandidálták), néha pedig kinevezték (denominálták). 1798-ban a főjegyzői posztra Ónodi Zsigmondot, Szentkirályi Lászlót, Jankovits Miklóst és Sárközy Jánost jelölték, akik közül az elsőt erősítették meg (confirmáltatott) hivatalában.35

1804-ben a főispán az addigi aljegyzőt, Ottlik Dánielt, 1810 szeptemberében pedig Friebeisz Józsefet nevezte ki főjegyzőnek.36 A fentiekkel ellentétben 1818 szeptemberében a megye nemessége közfelkiáltással választotta meg Friebeisz Józsefet,37 és hasonlóképen 1820-ban Fejérváry Józsefet is.38

A LEVELESLÁDÁTÓL A „LEVELES TÁRHÁZIG ”____________________________

29 PML IV. 3-a/l. 1841:2301.

30 PML IV. 3-a/l. 1836: 5611. Főügyész: Rákóczy András, tiszteletbeli ügyész: Nyáry Pál.

31 Odor, 26. o.

32 PML IV. 3-a/l. 1823. szeptember 11.

33 Héjjá, 88. o.

34 Molnár, 18. o.

35 PML IV. 3-a/l. 1798: 1116.

36 PML IV. 3-a/l. 1810: 3014.

37 PML IV. 3-a/l. 1818: 1140.

38 PML IV. 3-a/l. 1820: 1551.

48