Keresztes Csaba: Kutatási lehetőségek és kutatási esetek az Új Magyar Központi Levéltárban 1970 és 1979 között. Levéltári Szemle, 66. (2016) 4. 67-85.
Kutatási lehetőségek és kutatási esetek az Új Magyar Központi Levéltárban... 81 nánt – a mű megalkotásáról szóló „Megállapodás” másolatát helyezték az ügyiratba, melynek kortörténeti érdekessége van. A „Megállapodás” leszögezte azt a követelményt, hogy „az elkészült munka hűségesen tükrözze a szövetkezeti munka eddigi folyamatának gazdasági, társadalmi és politikai eredményét, a tagság és a vezetők munkáját és erőfeszítéseit, a szövetkezeti kollektívák gondjait, sikereit.”76 Helytörténeti kutatás A községek és városok története feldolgozásának lendülete az 1970-es években is tartott. Ilyen esetekben több kutatónak is azt javasolta a levéltár, hogy az illetékes megyei levéltárban kezdje meg a kutatásokat, és ha a kutatások során olyan jelzeteket talál, amelyek főhatósági intézkedésre vezethetők vissza, akkor az összegyűjtött jelzeteknek a birtokában folytassa kutatásait az ÚMKL-ben.77 Egy esetben – egy Kecskemét történetére vonatkozó kutatási szándék alkalmával – a kutatást generális jelleggel, minden hárító célzat nélkül engedélyezték (ennek megértéséhez tudni kell, hogy egyrészt nagyvárosról volt szó, másrészt a kérelmező a megfelelő támogató dokumentumokkal rendelkezett). 78 Népszerűek voltak a földosztás helyi lezajlásának megismerését célzó kutatások.79 A földosztás iratai (Országos Földbirtokrendező Tanács, Országos Földhivatal, Földművelésügyi Minisztérium Földbirtokrendezési Főosztály, stb.) nem estek kutatási korlátozás alá, megismerésüket általában gond nélkül engedélyezték. Egy esetet ismerünk, amikor a levéltár előfeltételt támasztott a kutatás elé: a Zala megyei földosztásra vonatkozó kutatás esetében a kutatás témáját támogató megbízólevelet igényeltek a megyei pártbizottság részéről.80 Egy vidéki gimnáziumi tanár a gyulai Dózsa György Népi Kollégium történetét kívánta megírni, ahol korábban maga is diák volt. Az ezt követő időszakkal nem akart foglalkozni, ugyanis, indokai szerint „erről már nincsenek személyes benyomásaim”. 1977. szeptember 29-én keltezett levelében (a dátumok fontosak!) igényelte az iratanyagok előkészítését a levéltártól: „Természetesen egy vidéki tanárnak nem könnyű feljutni Pestre. Mivel ebben az évben nem vagyok osztályfőnök, s gimnáziumunk X. 4-től törni jár81 mintegy 10-12 napig, ez időtartam alatt szeretnék 4-5 napot – szükség esetén többet – erre a munkára fordítani Önöknél az Intézetükben. (Remélem, hogy az esőzések nem húzzák át a tervemet, hiszen ebben az esetben »rohannom« kell haza, tanítani.)” A levéltár 1977. október 27-én [!] válaszolt a tanár beadványára, s a kutatás megkezdéséhez szükséges megbízólevél beszerzését igényelte. A tanár válasza, ha a késés miatt megszületett egyáltalán, nem ismeretes. 82 76 MNL OL XXXIV–1–a–982. tétel–130–1979. – A „Megállapodás” tartalmazta a feltárni kíván dokumentumok és szervek körét is. 77 Pl. MNL OL XXXIV–1–a–99. tétel–98–1971. 78 MNL OL XXXIV–1–a–82. tétel–466–1975. 79 Főleg 1974-ben, amikor a „felszabadulás” következő évre eső, 30. évfordulója megünneplésére készültek. 80 Pl. MNL OL XXXIV–1–a–82. tétel–1164–1974. – A megbízólevelet a kérelmező beszerezte, és csatolták az engedélyező számhoz. 81 Vélhetően az ősszel időszerű kukoricatörésről van szó, melynek munkálataiba a diákokat is bevonták. 82 MNL OL XXXIV–1–a–82. tétel –1386–1977. – A kérelmező nyilvánvalóan nem volt gyakorlott kutató.
