Mihalik Béla Vilmos: A „nyolcvanéves” Jezsuita Levéltár. Levéltári Szemle, 64. (2014) 4. 26-35.
Mihalik Béla Vilmos 28 A levéltár egy jelentékeny része viszont a pannonhalmi Szociális Otthonba került az idős rendtagokkal együtt.9 Az archívum egy részének történetét innen tudjuk nyomon követni. 1968-ban az Otthon padlásán tárolták az archívum egy részét. Az iratokat azonban ebben az évben „tűzrendészeti lomtalanítás” miatt el kellett szállítani. Ezt Tüll Alajos SJ (1894–1987) intézte, amiről tájékoztatta rendtársát, a rend történetét kutató Holovics Flóriánt SJ (1903–1988) is. Ebből a levélből tudjuk, hogy a két ládába és egy bőröndbe csomagolt iratokat 1968. szeptember 30-án Budapestre szállították a piaristákhoz, a Mikszáth Kálmán tér 1. szám alá. Az anyagról jegyzék is készült, ami szerencsére több példányban fennmaradt. Az anyagban megtalálható volt Zsíros Ferenc SJ (1879–1961), Nagyfalussy Lajos SJ (1879–1965) és Szarvas Miklós SJ (1890–1965) atyák hagyatéka, amelyekről Tüll Alajos úgy írt levelében, hogy értékes dokumentumokat tartalmaznak egy esetleges életrajz elkészítéséhez. Az említett személyi hagyatékokon kívül más atyák okmányai is, köztük például Jámbor László SJ (1874–1963) iratai is megőrzödtek, továbbá a nagykapornaki Historia Domus, a pécsi Pius Kollégiumra vonatkozó iratok és a zugligeti Manrézából származó áttérési és esketési adatok. A bőröndben meglelték Szarvas Miklós SJ hagyatékát, amely a kínai magyar jezsuita missziót apostoli prefektusként vezető püspök tevékenységére rendkívül fontos volt. Ugyanakkor Tüll jelezte a jegyzékben, hogy mintegy 40 kg iratot elégettek, ám azt sajnos nem említette, hogy ezek milyen iratok voltak!10 Máriás Lajos SJ (1907–1997) 1990-ben tájékoztatta az újjászerveződő magyar rendtartomány vezetését, hogy a Tüll atya által 1968-ban Budapestre szállíttatott iratanyag, „az egész megtömött láda (nagy erős utazóláda)” még abban az évben átkerült a Szent István Bazilika pincéjébe. Máriás atya azonban nem tudta, hogy mi lett a sorsa ezután az irattárnak. Szilvágyi József OFM tájékoztatás alapján tudott róla, hogy a Bazilika pincéjéből a hűvösvölgyi, soha be nem fejezett Magyar Szentföld-templomba szállítottak át levéltári anyagokat, amely valóban Budapest Főváros Levéltárának külső raktáraként funkcionált az 1970-es évek közepétől. Máriás Lajos atya ez alapján feltételezte, hogy a jezsuita iratok is oda kerülhettek.11 A Magyarországon működő rendtagokat összefogó Sectio I. vezetése már a rend újbóli működésének megkezdése előtt kerestetni kezdte a szétszóródott archívumot. 1985-ben Morlin Imre SJ (1917–2003), a Sectio I. provinciálisa rövid levélben köszönte meg Holovics Flóriánnak, hogy a már-már elveszettnek hitt gyűjteményi rész hollétéről tájékoztatta.12 Holovics Flórián 1970-ben ugyanis Rosdy Pálon keresztül bizonyos jezsuita gyűjteményt az esztergomi Prímási Levéltárban helyezett biztonságban.13 Arról 9 A rend működésének betiltását követően az idős, beteg rendtagokat 1951. november 1 -tő l a panno nhalmai Szociális Otthon fogadta be. Lásd erről B ÁNKÚTI , 2011. 117. 10 JTMRL VI. 68., Lukács László SJ (1910 – 1998) iratai 4. d., Levéltár újjászervezésére vonatkozó iratok, Pannonhalma, 1968. szeptember 30. Tüll Alajos SJ levele és az iratjegyzék. 11 JTMRL VI. 68., Lukács László SJ (1910 – 1998) iratai, 4. d., Levéltár újjászervezésére vonatkozó iratok, Pannonhalma, 1990. jú nius 21. Máriás Lajos SJ levele. 12 JTMRL V. 5., A JTMR 1990 utáni történetére vonatkozó iratok, Rendtörténeti levéltár és könyvtár ir atai, Budapest, 1985. szep tember 24. Morlin Imre SJ levele. 13 JTMRL VI. 68., Lukács László SJ (1910 – 1998) iratai, 4. d., Levéltár újjászervezésére vonatkozó iratok, Esztergom, 1970. január 16. Rosdy Pál levele Holovics Flórián SJ atyához. – A levélíró b iztosítja a címze t-
