Szabó Bence: Egy eltűnt levéltár nyomában. Adalékok az MSZMP Bács-Kiskun megyei archívumának történetéhez. Levéltári Szemle, 63. (2013) 2. 58-76.

Egy eltűnt levéltár nyomában

4. az

őrzési egységek kialakítása;

5. az

őrzési egységek sorrendjének megállapítása;

6. az

őrzési egységek belső rendezése;

7. a

selejtezés;

8. az

őrzési egységek formai-technikai kialakítása;

9. segédletek

készítése.

A pártarchívumi feldolgozó munka módszertanában és terminológiájában alapvetően nem különbözött a közlevéltárakra vonatkozó szakmai követelményektől, ugyanakkor bizonyos részleteiben, tartalmi és formai elemeiben specifikus, csak itt alkalmazott szabályokat követett. Az iratanyagot a pártarchívumok fond — (fond)csoport —, őrzési egység szintekre tagolták, ami a levéltárakban használatos fond-állagsorozat beosztású rendszertől terminológiailag eltérést mutat, de annak döntően megfeleltethető. A pártarchívumok rendszerezési alapegysége tehát a közlevéltárakhoz hasonlatos volt: anyagaink kezelésének alapja a fond egységének és oszthatatlanságának

elve”2*. A fondok anyagát valamely szerv működésre során hozzá érkezett, vagy nála keletkezett és rendeltetésszerűen nála maradt irat-együttes alkotta. A közlevéltári terminológiával, értelmezéssel összevethető a fondok tipizálása is, az archívumok a fondok kialakítása során három alaptípust különböztettek meg:

1. regisztratúra

jellegű fondok;

2. személyi

fondok;

3. gyűjteményes

fondok

A nyilvántartás alapegységeinek következő, alacsonyabb rendszertani elemei a fondcsoportok voltak. A fondcsoport a fondnak azon alegységét képezte, mely „önmagában is szerves, önálló részt alkot, és mint ilyen fondnyilvántartásunkban is szerepel”. A fondcsoportok meghatározása, elkülönítése több rendezőelv alapján történhetett, melyek egyben tipizálták is a nyilvántartási egységeket.

Ezek alapján az alábbi fondcsoport-típusokat különböztethetjük meg: strukturális, a fondképző szervezeti felépítése alapján;

> funkcionális,

a fondképző munkaterületei szerint;

> irattípusok

szerint;

> kronológiai,

mely korszakokra bontja az iratanyagot

A pártarchívum iratőrzési struktúrájának kialakítására szervezeti alapon, a közigazgatás topográfiai rendjét leképező területiség és hierarchia szerint került sor. Az őrzési egységek meghatározásakor különbséget tettek a pártszervezet vezető szerveinek (megyei, városi és járási pártbizottságok) fondszintű beosztása, illetve annál alacsonyabb rangú szervek: a községi p árts zervez etek fondcsoport-, a vállalati/ szövetkezeti alap szervez etek őrzési egység szintű besorolása között. Ugyanis „a fondmeghatárogásnál a községek pártbizottságainak, egységes falusi vezetőségeinek (csücsvez) és a területükhöz tesEozó alapszervezetek anyagát egy fondként kezeljük [..., mivel ...] az egyes, különösen tsz cdapszervegetek évi ügyforgalma nagyon csekély [..., viszont] az állami gazdaság és gépállomás, vagy ipán tigern

anyagát

nem csatoljuk a községi bigottság fon fához"25

24 Uo.

25 MNL BKML XXXV. 1. f. 14. cs.

1.

ő. e. Munkatervek és jelentések a pártarchívum tevékenységéről.

1962. április 5.

67