Böőr László: A Magyar Levéltárosok Egyesületének megalakulása és működésének első évei. Levéltári Szemle, 62. (2012) 4. 39-49.
Böőr Lás%/ó tal), majd a megválasztott elnökségi tagok közül választották meg az ügyvezető elnökség tagjait (118 érvényes szavazattal). A kevesebb szavazat oka, hogy a szavazási procedúra elhúzódása miatt a második szavazás előtt többen távoztak.3 Azt hiszem, mindenképpen érdemes az egyesület első elnökségének tagjait név szerint is felsorolni: Elnök: Varga János, a MOL főigazgatója, alelnökök: Erdmann Gyula, a Békés Megyei Levéltár igazgatója és Kovács Béla, a Heves Megyei Levéltár igazgatója, titkár: Benczéné Nagy Eszter, a BFL osztályvezetője. Tagok: Bariska István, a Vas Megyei Levéltár kőszegi fióklevéltárának vezetője, Beke Margit, az Esztergomi Prímási Levéltár vezetője, Böőr László, a Pest Megyei Levéltár nagykőrösi osztályának vezetője, Dóka Klára, az UMKL osztályvezető helyettese, Hörcsik Richárd, a Tiszántúli Ref. Egyházkerület Levéltárának vezetője, Jeney Andrásné, a KSH Levéltárának igazgatója, Sándor László, a Baranya Megyei Levéltár igazgatóhelyettese, S%emkeö Csaba, a MOL levéltári kezelője (mindmáig egyeden kezelő az egyesület vezetőségében!), Szögi László, az ELTE Levéltárának igazgatója. Az Ellenőrző Bizottság elnöke Bakodi Elememé, a BFL gazdasági vezetője lett, tagoknak Kapiller Imrét, a Zala Megyei Levéltár levéltárosát és Madaras^ Lajost, a Veszprém Megyei Levéltár igazgatóját választottuk.4 Ez az elnökség a következő választásokig (1991. június l-ig) csak keveset változott: az 1987. október 6-ai elnökségi ülésen - mert elhagyta a levéltári területet — Sándor László lemondott választott tisztségéről, helyére az elnökség Szűcs Lászlót, mint a választás során a következő legtöbb szavazatot kapott jelöltet — hívta be az elnökségbe. Varga János az elnökséghez 1989. november 3-án eljuttatott levelében bejelentette lemondását az egyesület elnöki tisztségéről, mert egy szakmai kérdésben nem érezte az elnökség egyöntetű támogatását. Mint írta: „Nem mondanék teljesen igazat, ha döntésem indoklásául kizárólag egészségi állapotomra hivatkoznék. Elhatározásom kialakításában annak a körülménynek van nagyobb szerepe, hogy mind az elnökségen belül, mind levéltáros kollégáim körében olyan mértékű bizalmatianságot tapasztalok tevékenységem iránt, amely e tevékenység folytatását lehetetlenné teszi." Az elnökség tagjai a november 22-ei rendkívüli elnökségi ülésen megdöbbenéssel vették tudomásul Varga János elhatározását, mert nem volt tudomásuk az ellene intézett támadásokról. Szakmai vita valóban volt a levéltárak -ezen belül külön is a tanácsi levéltárak jövőjéről, a központi vagy önkormányzati fenntartásról - de az ebben a kérdésben október 11 -én kelt Állásfoglalásunkkal — melyet Varga János fogalmazott meg, öntött formába - többünk tudomása szerint az elnökség tagjai az egyesület részéről lezártnak tekintették a vitát. Tájékoztattuk is Varga Jánost, hangsúlyozva, hogy az elnökség tagjai egyetértenek az Állásfoglalásban leírtakkal és elégedettek az ő elnöki tevékenységével. Varga János válasza: „Meghatott az Elnökség 1989. november 22-i ülésének azon állásfoglalása, amely szerint annak tagjai teljes bizalommal viseltetnek irántam. Semmi okom nincs kétségbe vonni e nyilatkozat pillanatnyi őszinteségét. Sajnos — újabban is szerzett tapasztalataim erre vallanak — Egyesületünkben elég széles körben kérdőjelezik meg nézeteim és lépéseim jóhiszeműségét." Mivel Varga János fenntartotta lemondását, az elnökség a rangidős alelnököt, Kovács Bélát, mint ügyvezető elnököt bízta meg az egyesület vezetésével. Az új egyesület elnökségének első ülésére 1987. január 30-án került sor. A titkár bejelentette, hogy a Levéltári Osztály kétszázezer forintot bocsátott az egyesület rendelkezésére és a nyugdíjas adminisztrátor számára helyiséget adott az Úri utcában. (Az egyesület adminisztrációja csak májusban költözött a Fővárosi Levéltárba, a titkár munkahelyére.) Bejelentette, hogy megtörtént az egyesületi tagok részére — akiknek a száma ekkor 531 fő - a Levéltári Szemle előfizetése és megtették az első lépéseket, hogy az egyesületet a Nemzetközi Levéltári Tanács egyik szekciójaként ismerjék el. (Az ehhez szükséges évi 100 dolláros tagsági díj előteremtése évekig jelentős gondot jelentett a vezetőség számára.) Az éves és a középtávú programok öszszeállításához javasolta kisebb szervezeti egységek, szekciók kialakítását. Szögi László rögtön 3 Az alakuló ülés jegyzőkönyve megtalálható az ELTE Levéltárában őrzött MLOE iratok között. Előkereséséért köszönet Kis Beáta levéltárvezetőnek. Az egyesület megalakulásáról hírt adott a levéltári Szemle 1987. évi 1. száma (92.), az alapszabály pedig a lap 1987. évi 2. számában olvasható. (100.) 4 Az egyesület tisztségviselőinek névsorát lásd BÖŐR, 2007. 82-100. 42
