Vámos György: A Magyar Rádió archívumának hányattatásai. LSZ 62. (2012) 1.
A Magyar Rádió archívumának hányattatásai. Már akkor felmerült egy rádió-múzeum létrehozásának ötlete. A kidolgozásával Ortutay Gyula, akkor az irodalmi osztály helyettes vezetője foglalkozott. Javaslatának lényegét így foglalta össze: „Célja a magfar rádió múltjának történeti dokumentumait és a magyar rádiózás emlékeit megőrizni. Gyűjtőköre a rádiózás minden érdemes jelenségére kiterjed, legfontosabb csoport a kezdet anyaga, az első hónapok műsorai, iratok, gépek, mikrofonok stb. A technikai csoport tartalmazna az első kezdetleges készülékek sorozatát a mai modern típusokig az első mérnöki jelentéseket, tervrajzokat stb. Különálló rész a Z *r o ~ dalmi és művészeti gyűjtemény: nevesebb előadások, írókkal, művészekkel, zeneszerzőkkel folytatott érdekesebb levelezés. A jelentősebb politikai megnyilatkozások szövegei is ide tartoznak. A rádió-hírszolgálat fontos moz; Zanatait ugyancsak ez a gyűjtemény őrzi meg az utókor számára. Önálló rész felvilágosítást az adminisztrációs hálózat működésének fejlődéséről. Külön gyűjteményben őrzi a Rádió-múzeum a muzeális értékű hanglemezeket és a történeti értékű decélith- és pyral-lemezeketf Ezek részben egy-egy nagy ember megnyilatkozását őrzik, részben helyszíni közvetítéseket örökítenek meg. A rádió és szereplőire vonatkozó fényképek filmfelvételek, valamint az irodalom külön csoportban nyer elhelyezést. A magyar rádió és a külföld kapcsolataira vonatkozó anyagot ismét külön kezelik. Végül a nem osztályozható érdekességek, kuriózumok, szintén a múzeum anyagát képezik. '5 Ez a tömör megfogalmazás szerepelhetne akár a későbbi archívum alapító okiratában is. Scherz Ede, az első hírneves bemondó és rádiós mindenes kezdeményezésére eltették a zeneművek kottáit és a színdarabok kéziratait. A negyvenes évekre 12 000 darabos lemezgyűjtemény mellett a könyvtár 4000 nagyzenekari (köztük számos értékes kézirat) művet, 120 operett teljes színpadi anyagát, mintegy 5000 szalon- és jazz-zenekari szerzeményt és hozzávetőleg 3000 párbeszédet őrzött. Egy rádióban persze legfontosabb az elhangzó műsorok megörökítése, ami akkoriban a hangrögzítés bonyolult és költséges technikája miatt nagyon korlátozott maradt. Az intézmény először a harmincas évek közepén vásárolt két viaszlemez-vágó berendezést, amely lehetővé tette, hogy a stúdióban olyan, jó minőségű hangfelvételt, lejátszható lemezt készítsenek, amelyet akár napokkal később is közre adhatnak. A mikrofon által elektromos áramingadozássá alakított hangot a szerkezet vágófejébe vezették, ahol a zafírból készített vágótű rezgése mechanikai úton véste egy 30 cm vastag, egyenletesen forgó viaszkorong felületébe a hangot visszaadni képes barázdákat. Az ily módon készített felvételt azonban - a költségek miatt — elhangzás után többnyire megsemmisítették. A korong felületéről lecsiszolták a barázdákat, amely így újabb felvételre vált alkalmassá — és egyre vékonyabb lett. A korong 30 felvétel után elfogyott. A sérülékeny viaszlemez egyébként sem volt időtálló. Ennek ellenére már az első évben (1934-ben) 800 viaszlemez-felvétel készült. A háborús korszakból nem maradt nyilvántartás. 1944. november-december folyamán front közeledtével elrendelték a rádió kitelepítését. Sok műszaki felszerelést és a lemezek egyharmadát Mosonmagyaróvárra vitték. A "Világ zvaö. lap 1945. szeptember 27-ei cikke úgy tudta, hogy 15 000 hanglemezt „mentettek' a Rónafő kastélyba. Ha ezt a becslést túlzónak is véljük, azt elfogadjuk, hogy a csomagolás, szállítás, majd a harcok következtében több ezer hanglemez megsemmisülhetett vagy elkallódott. Selejtezés, szelektálás Az ostrom alatt a Sándor utcai stúdiót bombatalálat érte, használhatatlanná vált. Nem sok berendezés maradt meg. A háborús események következtében, illetve később, a mostoha raktározás miatt sok irat is megsemmisült. A legnagyobb pusztítást mégsem a háború, hanem az 1951-ben, minisztertanácsi határozat6 nyomán végrehajtott selejtezés okozta. A Sándor utcai pincékben tárolták a Rádió társvállalatainak irattárát is, amely egészen a háború végéig fogadott anyagokat. A rádió konszern keretében működött az MTI, önálló egység volt a Telefonhírmondó, 4 decélith, pyral-lemez: a korabeli német, illetve francia gyártmányú műanyag és lakk hanglemezek. 5 Lexikon, 1944. 6 A minisztertanács 178/1951. (szept. 30.) M. T. számú rendelete az állami szervek csoportszámos nyilvántartásáról. 27
