Kocsis Piroska: A Magyar Országos Levéltár 200 éves jubileumának megünneplése 1956-ban. Levéltári Szemle, 62. (2012) 2. 61-83.
Kocsis Piroska egyházi levéltár helyett inkább egy vidéki állami levéltár megismerését tartották kívánatosnak. Wellmann Imre azonban éppen az 1. sz. Állami Levéltár25 megtekintését akarta elkerülni, mert „mint e levéltár vezetője, kénytelen vagyok rámutatni arra, hogy a levéltár templompincében26 levő szűk, sötét és nedves raktár- és munkahelyiségei, kivált külföldi szemlélőkben, aligha keltenének jó benyomást" és „a Levéltár nem egy olyan eszményi levéltári raktár, amivel külföldi vendégeink előtt dicsekedhetnénk". A programban szerepelt egy pannonhalmai kirándulás is, aminek szintén voltak ellenzői. A levéltári szakemberek véleményének kikérése s némi huzavona után a Minisztertanács titkárságán 1956. március 21-én közölték a LOK-kal, hogy „a program jóvá van hagyva, ha 126 000 helyett 80-85 000-ből kihozzuk" a rendezvényt.2 7 Mint említettük, a jubileumi ülésszak egyik fó célkitűzése a magyar levéltárügy lassan alakuló külföldi kapcsolatainak elmélyítése és a kölcsönös kapcsolatok továbbépítése volt. Az ülésszakon a részt vevő országok levéltárügyének ismertetése keretében napirendre tűzték a levéltári iratanyag nemzetközi felhasználásának kérdéseit is. A levéltárak nemzetközi együttműködésére vonatkozó előzetes megbeszélések már az SZKP XX. kongresszusa2 8 után kialakult kedvező légkörben folytak, amelyek jó esélyt jelentettek a közvetlen kapcsolatok megteremtésére. A konferenciát eredetileg májusban tervezték megrendezni, azonban a technikai akadályok miatt júniusra halasztották. A konferenciára meghívták valamennyi akkori szocialista ország levéltári képviselőjét, így az albán, az NDK, a bolgár, a lengyel, a román, a csehszlovák, a jugoszláv és a szovjet levéltári szervezetek delegáltjait, de meghívást kapott a nemzetközi levéltári együttműködés régi szószólója, Charles Braibant,2 9 a Nemzetközi Levéltári Tanács tiszteletbeli elnöke, a francia levéltárak igazgatója, és Gebhardt Rath, az Österreichisches Staatsarchiv főigazgatója is. A jubileumi ülésszak rendezvényén részt vett a budapesti diplomáciai testületek több képviselője, a budapesti és vidéki levéltárak vezetői, a sajtó, nagyszámú érdeklődő közönség. A LOK gazdasági vezetője a külföldi vendégek részére a Margitszigeti Nagyszállóban hat napra „egyágyas, fürdőszobanélküli szobákat" foglalt le az IBUSZ-on keresztül, és három Pobjeda típusú kocsit rendelt a külföldi vendégek és kísérőik részére.30 A Reprezentatív Vendéglátóipari Igazgatóságtól a belföldi, „25 férfi és 3 nő" részére öt napon keresztül a Royal Szállóban rendeltek szállást. A foglaláskor jelezték, hogy „a belföldi vendégek többágyas szobában is elhelyezhetők", és a vendégek névsorát idejében megküldik mind az IBUSZ-nak, mind pedig a Szállónak.31 Borsa Iván, 1956. május 7-ei levelében értesítette a levéltárvezetőket az Országos Levéltár 200 éves jubileumi ünnepségeinek időpontjáról és programjáról. Tájékoztatást adott arról is, hogy a vidéki meghívottak mikor és melyik programon vehetnek részt, mikor van szabadidejük, mikor mehetnek színházba vag)' az Operába. Nyomatékosan felhívta a résztvevők figyelmét arra, hogy már az ülésszak előtti napon utazzanak fel a fővárosba, hogy „a kedd délelőtti ünnepélyes megnyitón mindenki pontos időben megjelenhessen". A vidéki beosztott dolgozók részére színházjegyet biztosított a Nemzeti Színházban Shakespeare Othelló című darabjának megtekintésére. Jóváhagyta, hogy a II. negyedévi elmaradt területi referensi kiszállások helyett a vidéki levéltári dolgozók részére a LOK kultúrtermében megbeszélést tartsanak az aktuális problé~5 Budapest I'óváros levéltára. 26 A Bazilika pincéjéről van szó. 27 MOL XIX-I-18-a-86402-31-l -1956. 28 Az SZKP XX. kongresszusa 1956. február 14-én ült össze, és 25-én hangzott el Ny. Sz. Hruscsov első titkár beszéde, amely formailag leszámolt a sztálini vezetés bűneivel. A kongresszus hatására nagyfokú erjedés kezdődött Magyarországon, ami a konferencia és a kiállítás megnyitásának idején már erőteljesen érzékelhető volt a budapesti értelmiség körében. -' Charles Braibant (1889-1976), francia levéltáros, a Francia Nemzeti Levéltár igazgatója 1948-1959 között. » MOL XIX-I-18-a-86402-31-l0-1956.; MOL XIX-I-18-a-86402-31-55-1956. " MOL XI X-I-l 8—a-86402-31 -32-1956. és MOL XIX-I-18-a-86402-31—44—1956. 65
