Kocsis Piroska: A Magyar Országos Levéltár 200 éves jubileumának megünneplése 1956-ban. Levéltári Szemle, 62. (2012) 2. 61-83.
Kocsis Piroska be, ami önmagában véve is óriási szám, s ebben a könyvtári és a múzeumi tárgyak, valamint a vidéki levéltáraktól kölcsönkért levéltári dokumentumok egyaránt szerepeltek, mondván „így nem tesszük túlságosan próbára a látogatók figyelmét".5 1 A kiállítás előkészületeinek megkezdésekor, még 1955 őszén, a helyiség kiválasztása körüli bonyodalmak komoly fennakadást okoztak. Több javaslat is felmerült a kiállítás helyének biztosítására. Szóba került az Országos Levéltár restauráló műhelye is, de hamar elvetették. Egyesek valamelyik múzeum kiállítótermét tartották ideálisnak, mások a Nemzeti Szalonban5 2 való megrendezését szorgalmazták. A Minisztérium Múzeumi Főosztálya az Irodalmi Múzeumot javasolta, a termek megtekintése után azonban úgy döntöttek, hogy „azok kicsinyek, szűkek, s egy valamennyire is reprezentatív kiállítás megrendezésére kevésbé alkalmasak".5 3 Bakács István54 levéltáros a Magyar Nemzeti Múzeum épületét javasolta.5 5 A végső döntést Ember Győző főigazgató 1956. január 12-én, az Építésügyi Minisztériumhoz írott levelében mondta ki azzal, hogy a kiállítás megrendezése szempontjából számba jöhető helyiségek közül „felméréseink szerint az F^pítésügyi Minisztérium Váci utcai bemutatóterme lenne a legmegfelelőbb". Ráadásul a város egyik legjobban megközelíthető pontján helyezkedett el, és „a dolgozók legszélesebb rétegei számára egyszerűen és gyorsan elérhető". A könnyű megközelítésnek nagy jelentősége volt, hiszen a rendezők a kiállítással kettős célt szándékoztak megvalósítani: „egyrészt a dolgozók általános és történeti kultúrájának, és ezeken keresztül a hazafiasságnak elmélyítését, másrészt, elsősorban a modern anyaggal a bürokrácia leleplezését, a helyes és szükséges írásbeliség fokozott megbecsülését".5 6 Az Építésügyi Minisztérium illetékes vezetője először elutasította a kérést, végül a LOK közbenjárására és a Minisztertanács Titkársága segítségével 1956. március 30-án kiutalták a kiválasztott termet.57 A kiállítási terem megszerzése után azonban újabb viharfelhők tornyosultak a kiállítás megrendezése előtt.5 8 Bekény István, az Országos Levéltár 11., ún. Polgári kori osztályának vezetője kapta a megbízást, hogy készítse el a kiállítás költségvetés-előirányzatát, melyet 1956. január 18-án terjesztettek fel a Levéltárak Országos Központjához. 1956. január 23-ai pro domo feljegyzés olvashatatlan aláírója szerint az „átiratban jelzett 35 000—40 000 Ft nagyon illuzórikus, és tényleg csak egy kiindulási alapnak használható".59 A kiállításra szánt összeget ezt követően erőteljesen csökkentették. A rendezvények teljes költségét úgyszintén erőteljesen megnyirbálták. Borsa Iván 1956. március 28-án arról tájékoztatta a Minisztertanács Titkárságát, hog}' „Legutóbbi megbeszélésünknek megfelelően az Országos Levéltár 200 éves jubileumával kapcsolatban várható költségeket az előzőleg megküldött felmérésben szereplő 126 000 Ft helyett 82 700 Ft-ra csökkentettem."60 A csökkentést „az IBUSZ-tól érkezett előnyös ajánlat, valamint az a körülmény tette lehetővé, hogy bizonyos tételeket a költségvetésünkben felvett fel-51 . KÜLÖNSZÁM, 1956.73-76. 52 A Nemzeti Szalon a Magyar Képzőművészek és Műpártolók Egyesületének kiállító helyisége volt, 1907-tól az Erzsébet téri, Vágó-testvérek tervezte szecessziós épületben működött. Az épületet 1960-ban város-szépítési indokokkal lebontották. 53 MOL XIX-I-18—a-86402-31-5-1955. 54 Bakács István (1908—1991), levéltáros. Levéltári szolgálatát 1934-ben kezdte a Magyar Nemzeti Múzeum levéltárában. A második világháború alatt aktív részese volt a középkori oklevelek biztonsági mikrofilmezésének. 1953-tól a magánlevéltárak és a gyűjtemények osztályának vezetője. A családi levéltárak között eltöltött 36 évi szolgálat után a Forrástudományi kabinet élére került, 1973-ban onnan vonult nyugdíjba. 55 MOL XIX-I-18-a-86402-31-l-1955. 56 MOL Y 7 Altalános iratok-95/1956. 57 Ember Győző a LOK segítségét kérve még Apró Antal miniszterelnök-helyettes segítségét is igénybe kívánta venni: „helyesnek tartanám azért, ha az ügyben Apró elvtárs támogatását is megkísérelnénk biztosítani" (MOL Y 7 Általános iratok-95/1956.) 58 MOL XIX-I-18-a-86402-31-5-1956. » MOL XIX-I-18-a-86402-31-2-l 956. 60 Pl. a külföldi meghívottak ellátási költségeit, az útiköltségeket, a tolmácsok és gyorsírók díjazását, az ajándékok adását, a leírói díjakat, a 19 vidéki levéltárból 2-2 fő kiküldetési költségét, valamint a jubileumi kiállítás költségeit nyirbálták meg jelentősen. A kiállításra előirányzott 33 000 Ft-ból is elvettek 5000 Ft-ot. (MOL XIX-l-18-a-86402-31-l 1-1956) 71
