Kocsis Piroska: A Magyar Országos Levéltár 200 éves jubileumának megünneplése 1956-ban. Levéltári Szemle, 62. (2012) 2. 61-83.
Kocsis Piroska az Archives Nationales-ban található, s Magyarországot érintő iratok jegyzékét, majd kifejezte azon reményét, hogy egy Párizsba küldendő magyar levéltáros részleteiben is kiegészítheti ezt a jegyzéket. Vélhetően a magyar előadók, de főként Vörös Károly, illetve a CIA vezetőjének véleménye is hozzájárult ahhoz, hogy a többi kelet-európai hozzászóló is a szorosabb együttműködés, illetve az iratok és a [mikro]filmek cseréje mellett tette le a voksot.46 Lényegében ezt a kapcsolati áttörést nyugtázta Borús József, a Hadtörténelmi Intézet bécsi kiküldöttje, rámutatva arra, hogy a jubileumi ülésszak néhány napja alatt jó nemzetközi együttműködés alakult ki, ami a nemzetközi helyzet enyhülésének köszönhető. Ennek hatása az osztrák levéltárakkal való kapcsolatban is megmutatkozott. Az ünnepi ülésszak Borsa Iván zárszavával ért véget, aki leszögezte, hogy az ünnepi ülésszak célkitűzését megvalósította, hiszen a tapasztalatokat sokoldalúan és nemzetközi szinten kicserélték, és megteremtették annak lehetőségét, hogy a magyar levéltárak forrásanyaga a jövőben az eddiginél fokozottabb mértékben álljon más országok kutatóinak rendelkezésére. A közeledés érdekében az ülésszakon megtörténtek az első lépések, s a részletek kimunkálását az egyes országokkal közvetlen tárgyalás és levelezés útján kell majd lebonyolítani, melynek sikeréhez a konferencián kialakult személyes beszélgetések nagymértékben hozzájárultak. E „kapcsolatok a jövőben megkönnyítik és elmélyítik az intézményes kapcsolatokat, a szóbeli tárgyalások lehetőséget nvitnak egymás levéltári anyagának kölcsönös felhasználására, kiadványcserére, kölcsönösségi alapon (deviza nélkül) levéltárosok tanulmányújára a népi demokráciák országaiba. E kérdésekben szóbeli megállapodások jöttek létre, amelyek a közeljövőben írásbelileg is rögzítve lesznek. [...] Egyik legpozitívabb eredménye: lehetőség nyílt arra, hogy a magyar levéltárosok a Szovjetunió vendégeként tanulmányozzák a szovjet levéltárügyet."4 7 Befejezésül annak a reményének adott hangot, hogy ez a levéltáros találkozó egy kis lépéssel előbbre vitte a résztvevő országok népeinek kulturális és tudományos együttműködését és hozzájárult a nemzetközi kapcsolatok kiszélesítéséhez. A jubileumi ülésszak megrendezése valóban lendületet adott a nemzetközi kapcsolatok kiépítésének, bár e folyamat az őszi események, a forradalom leverése miatt egy időre megtört. Sok tekintetben újra kellett nyitni a kapukat, amelyek inkább csak 1958 után kezdtek feltárulni. A magyar levéltári delegáció azonban 1956. szeptember végén — első ízben - részt vehetett a III. Nemzetközi Levéltári Kongresszuson, amelyet Firenzében rendeztek. Borsa Iván mellett Ember Győző és Szedő Antal utazott Olaszországba.48 A hivatalos üléseken kívül több alkalom adódott a külföldi és a magyar levéltárosok baráti eszmecseréjére is. így a külföldi vendégek látogatást tettek a Magyar Országos Levéltár épületében, ahol végigjárták a levéltár raktárait, műhelyeit és ellátogattak az évforduló alkalmából rendezett nagyszabású jubileumi kiállításra. Az Országos Levéltár után megtekintették az I. sz. Állami Levéltárat is, ahol köteden beszélgetés formájában tapasztalatot cseréltek egymással és a magyar levéltárosokkal. A Magyar Tudományos Akadémia Tudós Klubjában tartott fogadóest és búcsúvacsora mellett az egri kirándulás is alkalmat nyújtott a személyi kapcsolatok építésére. A kirándulás során a külföldi vendégek a magyar levéltárosokkal együtt látogatást tettek az Egri Állami Levéltárban és az Egri Érseki és Káptalani Levéltárban, majd a közös városnézés után egy egri borpincében borkóstoló zárta a programot. Elutazásuk előtt a külföldi vendégek egy-egy bőrkötésű fénykép« IVÁNYl, 1956a, 839. 47 MOI. M-KS 276. f. 91. cs. 109. <5. e. 31-35. fólió.; KÜLÖNSZÁM, 1956. 1-106. - A konferencia érdekes mozzanata volt, hogy L. I. Jakovlev szovjet küldött - akkor értékesnek tartott — ajándékkal lepte meg az Országos levéltár vezetőjét. Az 1905-1907-es orosz forradalomra vonatkozó forráskiadványokat és a szovjet levéltárakban őrzött, fontosabb magyar vonatkozású iratokról készített fényképmásolatokat [!| nyújtott át, így többek között Bethlen Gábor, II. Rákóczi Ferenc, Liszt Ferenc és Zalka Máté leveleit. (Értékes levéltári anyagot kapott a Szovjetunióból az Országos levéltár. Szabad Nép, 1956. június 22.) 48 LAKOS, 2006. 410. 69
