Kocsis Piroska: A Magyar Országos Levéltár 200 éves jubileumának megünneplése 1956-ban. Levéltári Szemle, 62. (2012) 2. 61-83.
Magyar Országos Levéltár 200 éves jubileumának... „többszörösen megvitatott kérdések" helyett, „amiről már semmi újat mondani nem tudunk", egy archeográfiai előadást javasolt, ha lenne megfelelő előadó". B. Lőrincz Zsuzsa2 0 javasolta, hogy „jó lenne a körülöttünk lévő országokkal való együttműködés megszervezése, illetve elmélyítése". A korabeli párthű gondolkodásmódnak megfelelően úgy gondolta, hogy ez nem „a nagy nyilvánosságnak az ügye", hanem „az ilyen és hasonló megállapodások az országok belső ügyei és csak a vezetőikre tartoznának", ezért szűk körű tanácskozást javasolt. A párttitkár kérdésfelvetése szintén jellemző: „Meghívunk-e majd nyugati országokat is, vagy csak a népi demokratikus országokat. Vájjon eljönnek-e a Szovjetunió képviselői is?" Ha nem, akkor „jó programmot nem tudunk összeállítani". Ersok Károlyné a közvetlen pártirányítás mellett lépett fel. Ennek értelmében a rendezők, akár a LOK vagy az OL vezetője vegye fel a kapcsolatot az I. kerületi Pártbizottság Végrehajtó Bizottsága első titkárával, valamint a Pártközpontból 1Vass Istvánnal, hogy „a párt is segítséget tudjon nyújtani a program összeállításában". Széljegyzetként kézírással valaki megjegyezte — vélhetően a rendezvény súlyának növelése érdekében -, hogy „Nem inkább a Pártközpontból Andics?"21 Oltvai Ferenc, a Szegedi Állami Levéltár vezetője hiányolta, hogy a programtervezetben nem esik szó a vidéki levéltárak kialakulásáról. Véleménye szerint „amikor az Országos Levéltár fennállásának 200 éves évfordulóját ünnepeljük, ez egyben a levéltáriig}7 ünneplése is", s az általános levéltári problémákra is módot kellene nyújtani. Wellmann Imre,22 a Budapesti 1. sz. Állami Levéltár vezetője viszont azon aggodalmának adott hangot, hogy „nem lenne helyes, ha [...] általános, sőt, ezen túlmenőleg egyes speciális kérdéseket illető levéltári problémáink háttérbe szorítanák az ünneplendő Országos Levéltár történetének, munkájának és feladatainak megbeszélését". Varga Endre „A levéltári tudományos munka keretei" című előadást és a vitát elhagyhatónak tartotta, mert ez „egyébként is kényes". Véleményét azzal indokolta, hogy az Országos Levéltáron belül e kérdésben éles véleménykülönbségek vannak, s nem volna szerencsés ezt a vitát a külföldi vendégek előtt megismételni. Bekény István2 3 ugyancsak az óvatoskodók táborát erősítette, amikor az egész magyar levéltáriig)' múltját kívánta bemutatni. Emellett javasolta „az 1945 utáni fejlődésnek a szomszéd népi demokráciák levéltárügyével való párhuzamba állítását". A tudományos munka kereteiről tartott vitaülést viszont mindaddig nem látta célszerűnek megtartani, „amíg a magyar levéltárosok nincsenek e tekintetben közös véleményen". IIa Bálint 24 szakmai jellegű felvetésében javasolta, hogy az eddigi eredmények ismertetése mellett ki kellene térni arra is, hogy „miért nem születhettek az együttműködés terén eddig kielégítő eredmények?" IIa ennek okát a külföldi levéltári anyag nem ismerésében, a szakkönyvek hiányában, a mikrofilmezés különböző fejlettségi fokában és a tapasztalatcsere elmaradásában látta. A konferenciához kapcsolódó levéltár látogatások lebonyolításának helyszínében sem értettek egyet. Egyesek a Párttörténeti Intézet Archívumának meglátogatását vetették el, míg mások 20 B. Lőrincz Zsuzsa az Országos Levéltár osztályvezetője, egyben párttitkára volt. 21 Andics Erzsébet (1902—1986), kommunista politikus, történész, akadémikus. A kulturális élet egyik fő irányítójaként az MDP kV Tudományos és Kulturális Osztályának volt a vezetője, emellett a Magyar Történelmi Társaság elnöke (1950-1958). 22 Wellmann Imre (1909—1994), történész, levéltáros, muzeológus, az MTA rendes tagja. A 18. századi agrártörténet neves kutatója. 1951 és 1957 között a Fővárosi Levéltár igazgatója, 1965 és 1980 között a Magyar Mezőgazdasági Múzeum főigazgató-helyettese. 23 Bekény István (1916—1997) levéltáros. 1942-ben Ugocsa vármegye főlevéltárosa, majd 1946 márciusától a Pest Megyei Levéltár, májusától az Országos Levéltár dolgozója, majd az intézmény titkárságvezetője. 1952-1953-ban a Fővárosi Levéltár helyettes vezetőjeként dolgozott. 1953-ban a Levéltárak Országos Központjában a tudományos osztály vezetője lett. 1954-ben visszakerült az Országos Levéltárba, ahol nyugdíjba vonulásáig, 1980. december végéig a II. osztályt, az ún. Polgári kori osztályt vezette. Számos levéltár-szervezési, módszertani kérdés rendezésének kezdeményezése kapcsolódik nevéhez. 24 IIa Bálint (1903—1975), történész, levéltáros. 1930—1969 között, nyugdíjazásáig a Magyar Országos Levéltár munkatársa volt. Megszervezte a mikrofilmcsoportot, melyet éveken át vezetett. 64
