A tanácsi szakigazgatási szervek működésének, szervezetének és hatáskörének alakulása 1971-től 1984-ig. Összeáll. Szőcs Sebestyén. Bp. ÚMKL. 176 p.

I . A tanácsokra és szerveikre vonatkozó általános jogszabályok

1971. ÉVI !. TÖRVÉNY A TANÁCSOKRÓL A törvény elvi jellegű bevezető* után 11 fejezetre tagolódva 75 §-t tartalmaz. Az "I. Általános rendelkezések" c. fejezet meghatározza a tanácsok helyét a népképviseleti-önkormányzati, illetve az államigazgatási szervek rendszerén belül; kimondja, hogy tanács községben, nagyközségben, városban, megyei városban, fővárosi kerületben (helyi tanács), illetve a fővárosban és megyében működik; rendelkezik arról, hogy a tanács szervei a végrehajtó bizottság, a bizottságok, a szakigazgatási szervek, illetve járásban a járási hivatal, megyei városban pedig a kerületi hivatal; szól arról, hogy a tanács feladatkörét és hatáskörét milyen módon kell megállapítani, arról, hogy a tanácsok hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyekben az elsőfokú hatáskört általában a helyi tanácsok gyakorolják, arról, hogy a tanácsnak, a végrehajtó bizottságnak és a szakigazgatási szerveknek önálló hatásköre van, s ezen hatáskörükben a jogszabályokban meghatározott módon önállóan járnak el, s végül arról, hogy a tanács, a végrehajtó bizottság és a szakigazgatási szerv jogi személy. A "II. A tanács feladatai és hatásköre" c. fejezet taxatíve felsorolja a tanácsok feladatait és hatáskörét általában, illetve a helyi, a megyei, valamint a fővárosi tanácsok sajátos feladatait és hatáskörét; rendelkezik a tanács hatáskörének a végrehajtó bizottságra való átruházásának módjáról, és meghatározza a végrehajtó bizottságok jogszabályellenes határozataival szembeni jogorvoslat módozatait. A "III A tanácsok és nem tanácsi szervek együttműködése" c. fejezet a tanácsoknak a tömegszervezetekkel, az un. nem tanácsi szervekkel, továbbá a bíróságokkal, az ügyészségekkel és a rendőrséggel való kapcsolatát szabályozza. A "IV A. tanács működése" c. fejezet rendelkezik a tanács üléseinek összehívásáról, a napirendek összeállításáról, az ülésen való részvétel jogáról, illetve kötelességéről, a határozathozatal módjáról; szabályozza a tanács rendeletalkotási tevékenységét; és végül kimondja, hogy a községi tanács a lakosság tájékoztatása és véleményének megismerése végett falugyűlés elé terjesztheti a község életében alapvető jelentőségű kérdéseket, illetve, hogy a közös tanácsú községekben a közös tanács munkájáról szóló tájékoztató megvitatására falugyűlést kell összehívni.